Jobs 38
1 Og Herren svarte Job ut av et stormvær og sa:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Hvem er han som formørker mitt råd med ord uten forstand?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Nuvel, omgjord dine lender som en mann! Så vil jeg spørre dig, og du skal lære mig.
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Hvor var du da jeg grunnfestet jorden? Si frem hvis du vet det!
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Hvem fastsatte vel dens mål? Vet du det? Eller hvem spente målesnor ut over den?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Hvor blev dens støtter rammet ned, eller hvem la dens hjørnesten,
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 mens alle morgenstjerner jublet, og alle Guds sønner ropte av fryd?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Og hvem lukket for havet med dører, da det brøt frem og gikk ut av mors liv,
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 da jeg gjorde skyer til dets klædebon og skodde til dets svøp
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 og merket av en grense for det og satte bom og dører
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 og sa: Hit skal du komme og ikke lenger, her skal dine stolte bølger legge sig?
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Har du i dine dager befalt morgenen å bryte frem, har du vist morgenrøden dens sted,
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 forat den skulde gripe fatt i jordens ender, og de ugudelige rystes bort fra den?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Jorden tar da form likesom ler under seglet, og tingene treder frem som et klædebon,
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 og de ugudelige unddras sitt lys, og den løftede arm knuses.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Er du kommet til havets kilder, og har du vandret på dypets bunn?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Har dødens porter vist sig for dig, og har du sett dødsskyggens porter?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Har du sett ut over jordens vidder? Si frem dersom du kjenner alt dette!
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Hvor er veien dit hvor lyset bor? Og mørket - hvor er dets sted,
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 så du kunde hente det frem til dets område, så du kjente stiene til dets hus?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Du vet det vel; dengang blev du jo født, og dine dagers tall er stort.
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Er du kommet til forrådskammerne for sneen, og har du sett forrådshusene for haglet,
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 som jeg har opspart til trengselens tid, til kampens og krigens dag?
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Hvad vei følger lyset når det deler sig, og østenvinden når den spreder sig over jorden?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Hvem har åpnet renner for regnskyllet og vei for lynstrålen
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 for å la det regne over et øde land, over en ørken hvor intet menneske bor,
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 for å mette ørk og øde og få gressbunnen til å gro?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Har regnet nogen far? Eller hvem har avlet duggens dråper?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Av hvis liv er vel isen gått frem, og himmelens rim - hvem fødte det?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 Vannet blir hårdt som sten, og havets overflate stivner.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Kan du knytte Syvstjernens bånd, eller kan du løse Orions lenker?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Kan du føre Dyrekretsens stjernebilleder frem i rette tid, og Bjørnen med dens unger - kan du styre deres gang?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Kjenner du himmelens lover? Fastsetter du dens herredømme over jorden?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Kan din røst nå op til skyen, så en flom av vann dekker dig?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Kan du sende ut lynene, så de farer avsted, så de sier til dig: Se, her er vi?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Hvem har lagt visdom i de mørke skyer, eller hvem har lagt forstand i luftsynet?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Hvem teller skyene med visdom, og himmelens vannsekker - hvem heller vannet ut av dem,
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 når støvet flyter sammen til en fast masse, og jordklumpene henger fast ved hverandre?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 Jager du rov for løvinnen, og metter du de grådige ungløver,
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 når de dukker sig ned i sine huler og ligger på lur i krattet?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Hvem lar ravnen finne sin mat, når dens unger skriker til Gud og farer hit og dit uten føde?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
