Job 39
1 Numquid nosti tempus partus ibicum in petris, vel parturientes cervas observasti?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 Dinumerasti menses conceptus earum, et scisti tempus partus earum?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 Incurvantur ad fœtum, et pariunt, et rugitus emittunt.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 Separantur filii earum, et pergunt ad pastum: egrediuntur, et non revertuntur ad eas.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 Quis dimisit onagrum liberum, et vincula eius quis solvit?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 Cui dedi in solitudine domum, et tabernacula eius in terra salsuginis.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 Contemnit multitudinem civitatis, clamorem exactoris non audit.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 Circumspicit montes pascuæ suæ, et virentia quæque perquirit.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 Numquid volet rhinoceros servire tibi, aut morabitur ad præsepe tuum?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 Numquid alligabis rhinocerota ad arandum loro tuo? aut confringet glebas vallium post te?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Numquid fiduciam habebis in magna fortitudine eius, et derelinques ei labores tuos?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 Numquid credes illi quod sementem reddat tibi, et aream tuam congreget?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 Penna struthionis similis est pennis herodii, et accipitris.
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 Quando derelinquit ova sua in terra, tu forsitan in pulvere calefacies ea?
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 Obliviscitur quod pes conculcet ea, aut bestia agri conterat.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 Duratur ad filios suos quasi non sint sui, frustra laboravit nullo timore cogente.
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 Privavit enim eam Deus sapientia, nec dedit illi intelligentiam.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 Cum tempus fuerit, in altum alas erigit: deridet equum et ascensorem eius.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 Numquid præbebis equo fortitudinem, aut circumdabis collo eius hinnitum?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 Numquid suscitabis eum quasi locustas? gloria narium eius terror.
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 Terram ungula fodit, exultat audacter: in occursum pergit armatis.
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 Contemnit pavorem, nec cedit gladio.
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 Super ipsum sonabit pharetra, vibrabit hasta et clypeus.
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 Fervens et fremens sorbet terram, nec reputat tubæ sonare clangorem.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 Ubi audierit buccinam, dicit: Vah, procul odoratur bellum, exhortationem ducum, et ululatum exercitus.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 Numquid per sapientiam tuam plumescit accipiter, expandens alas suas ad Austrum?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 Numquid ad præceptum tuum elevabitur aquila, et in arduis ponet nidum suum?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 In petris manet, et in præruptis silicibus commoratur, atque inaccessis rupibus.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 Inde contemplatur escam, et de longe oculi eius prospiciunt,
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 Pulli eius lambent sanguinem: et ubicumque cadaver fuerit, statim adest.
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.
