Job 38
1 Respondens autem Dominus Iob de turbine, dixit:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Quis est iste involvens sententias sermonibus imperitis?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Accinge sicut vir lumbos tuos: interrogabo te, et responde mihi.
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Ubi eras quando ponebam fundamenta terræ? indica mihi si habes intelligentiam.
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Quis posuit mensuras eius, si nosti? vel quis tetendit super eam lineam?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Super quo bases illius solidatæ sunt? aut quis demisit lapidem angularem eius,
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 Cum me laudarent simul astra matutina, et iubilarent omnes filii Dei?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Quis conclusit ostiis mare, quando erumpebat quasi de vulva procedens:
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 Cum ponerem nubem vestimentum eius, et caligine illud quasi pannis infantiæ obvolverem?
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 Circumdedi illud terminis meis, et posui vectem, et ostia:
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 Et dixi: Usque huc venies, et non procedes amplius, et hic confringes tumentes fluctus tuos.
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Numquid post ortum tuum præcepisti diluculo, et ostendisti auroræ locum suum?
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 Et tenuisti concutiens extrema terræ, et excussisti impios ex ea?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Restituetur ut lutum signaculum, et stabit sicut vestimentum:
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 Auferetur ab impiis lux sua, et brachium excelsum confringetur.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Numquid ingressus es profunda maris, et in novissimis abyssi deambulasti?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Numquid apertæ sunt tibi portæ mortis, et ostia tenebrosa vidisti?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Numquid considerasti latitudinem terræ? indica mihi, si nosti, omnia.
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 In qua via lux habitet, et tenebrarum quis locus sit:
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 Ut ducas unumquodque ad terminos suos, et intelligas semitas domus eius.
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Sciebas tunc quod nasciturus esses? et numerum dierum tuorum noveras?
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Numquid ingressus es thesauros nivis, aut thesauros grandinis aspexisti,
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 Quæ præparavi in tempus hostis, in diem pugnæ et belli?
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Per quam viam spargitur lux, dividitur æstus super terram?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Quis dedit vehementissimo imbri cursum, et viam sonantis tonitrui,
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 Ut plueret super terram absque homine in deserto, ubi nullus mortalium commoratur,
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 Ut impleret inviam et desolatam, et produceret herbas virentes?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Quis est pluviæ pater? vel quis genuit stillas roris?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 De cuius utero egressa est glacies? et gelu de cælo quis genuit?
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 In similitudinem lapidis aquæ durantur, et superficies abyssi constringitur.
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Numquid coniungere valebis micantes stellas Pleiadas, aut gyrum Arcturi poteris dissipare?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Numquid producis Luciferum in tempore suo, et Vesperum super filios terræ consurgere facis?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Numquid nosti ordinem cæli, et pones rationem eius in terra?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Numquid elevabis in nebula vocem tuam, et impetus aquarum operiet te?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Numquid mittes fulgura, et ibunt, et revertentia dicent tibi: Adsumus?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Quis posuit in visceribus hominis sapientiam? vel quis dedit gallo intelligentiam?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Quis enarrabit cælorum rationem, et concentum cæli quis dormire faciet?
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 Quando fundebatur pulvis in terra, et glebæ compingebantur?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 Numquid capies leænæ prædam, et animam catulorum eius implebis,
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 Quando cubant in antris, et in specubus insidiantur?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Quis præparat corvo escam suam, quando pulli eius clamant ad Deum, vagantes, eo quod non habeant cibos?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?
