< 詩篇 114 >
1 イスラエルがエジプトをいで、ヤコブの家が異言の民を離れたとき、
Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül:
2 ユダは主の聖所となり、イスラエルは主の所領となった。
Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.
A tenger látá őt és elfutamodék; a Jordán hátrafordula.
4 山は雄羊のように踊り、小山は小羊のように踊った。
A hegyek szöknek vala, mint a kosok, s a halmok, mint a juhoknak bárányai.
5 海よ、おまえはどうして逃げるのか、ヨルダンよ、おまえはどうしてうしろに退くのか。
Mi a bajod, te tenger, hogy megfutamodál, és te Jordán, hogy hátrafordulál?
6 山よ、おまえたちはどうして雄羊のように踊るのか、小山よ、おまえたちはどうして小羊のように踊るのか。
Hegyek, hogy szöktök vala, mint a kosok? Ti halmok, mint a juhoknak bárányai?
7 地よ、主のみ前におののけ、ヤコブの神のみ前におののけ。
Indulj meg te föld az Úr orczája előtt, a Jákób Istene előtt,
A ki átváltoztatja a kősziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.