< 詩篇 105 >

1 主に感謝し、そのみ名を呼び、そのみわざをもろもろの民のなかに知らせよ。
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 主にむかって歌え、主をほめうたえ、そのすべてのくすしきみわざを語れ。
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 その聖なるみ名を誇れ。主を尋ね求める者の心を喜ばせよ。
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 主とそのみ力とを求めよ、つねにそのみ顔を尋ねよ。
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 そのしもべアブラハムの子孫よ、その選ばれた者であるヤコブの子らよ、主のなされたくすしきみわざと、その奇跡と、そのみ口のさばきとを心にとめよ。
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 彼はわれらの神、主でいらせられる。そのさばきは全地にある。
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 主はとこしえに、その契約をみこころにとめられる。これはよろず代に命じられたみ言葉であって、
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 アブラハムと結ばれた契約、イサクに誓われた約束である。
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 主はこれを堅く立てて、ヤコブのために定めとし、イスラエルのために、とこしえの契約として
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 言われた、「わたしはあなたにカナンの地を与えて、あなたがたの受ける嗣業の分け前とする」と。
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 このとき彼らの数は少なくて、数えるに足らず、その所で旅びととなり、
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 この国からかの国へ行き、この国から他の民へ行った。
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 主は人の彼らをしえたげるのをゆるさず、彼らのために王たちを懲しめて、
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 言われた、「わが油そそがれた者たちにさわってはならない、わが預言者たちに害を加えてはならない」と。
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 主はききんを地に招き、人のつえとするパンをことごとく砕かれた。
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 また彼らの前にひとりをつかわされた。すなわち売られて奴隷となったヨセフである。
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 彼の足は足かせをもって痛められ、彼の首は鉄の首輪にはめられ、
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 彼の言葉の成る時まで、主のみ言葉が彼を試みた。
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 王は人をつかわして彼を解き放ち、民のつかさは彼に自由を与えた。
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 王はその家のつかさとしてその所有をことごとくつかさどらせ、
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 その心のままに君たちを教えさせ、長老たちに知恵を授けさせた。
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 その時イスラエルはエジプトにきたり、ヤコブはハムの地に寄留した。
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 主はその民を大いに増し加え、これをそのあだよりも強くされた。
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 主は人々の心をかえて、その民を憎ませ、そのしもべたちを悪賢く扱わせられた。
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 主はそのしもべモーセと、そのお選びになったアロンとをつかわされた。
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 彼らはハムの地で主のしるしと、奇跡とを彼らのうちにおこなった。
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 主は暗やみをつかわして地を暗くされた。しかし彼らはそのみ言葉に従わなかった。
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 主は彼らの水を血に変らせて、その魚を殺された。
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 彼らの国には、かえるが群がり、王の寝間にまではいった。
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 主が言われると、はえの群れがきたり、ぶよが国じゅうにあった。
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 主は雨にかえて、ひょうを彼らに与え、きらめくいなずまを彼らの国に放たれた。
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 主は彼らのぶどうの木と、いちじくの木とを撃ち、彼らの国のもろもろの木を折り砕かれた。
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 主が言われると、いなごがきたり、無数の若いいなごが来て、
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 彼らの国のすべての青物を食いつくし、その地の実を食いつくした。
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 主は彼らの国のすべてのういごを撃ち、彼らのすべての力の初めを撃たれた。
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 そして金銀を携えてイスラエルを出て行かせられた。その部族のうちに、ひとりの倒れる者もなかった。
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 エジプトは彼らの去るのを喜んだ。彼らに対する恐れが彼らに臨んだからである。
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 主は雲をひろげておおいとし、夜は火をもって照された。
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 また彼らの求めによって、うずらを飛びきたらせ、天から、かてを豊かに彼らに与えられた。
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 主が岩を開かれると、水がほとばしり出て、かわいた地に川のように流れた。
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 これは主がその聖なる約束と、そのしもべアブラハムを覚えられたからである。
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 こうして主はその民を導いて喜びつつ出て行かせ、その選ばれた民を導いて歌いつつ出て行かせられた。
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 主はもろもろの国びとの地を彼らに与えられたので、彼らはもろもろの民の勤労の実を自分のものとした。
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 これは彼らが主の定めを守り、そのおきてを行うためである。主をほめたたえよ。
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

< 詩篇 105 >