< 箴言 知恵の泉 27 >
1 あすのことを誇ってはならない、一日のうちに何がおこるかを知ることができないからだ。
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 自分の口をもって自らをほめることなく、他人にほめさせよ。自分のくちびるをもってせず、ほかの人にあなたをほめさせよ。
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 石は重く、砂も軽くはない、しかし愚かな者の怒りはこの二つよりも重い。
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 憤りはむごく、怒りははげしい、しかしねたみの前には、だれが立ちえよう。
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 あからさまに戒めるのは、ひそかに愛するのにまさる。
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 愛する者が傷つけるのは、まことからであり、あだの口づけするのは偽りからである。
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 飽いている者は蜂蜜をも踏みつける、しかし飢えた者には苦い物でさえ、みな甘い。
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 その家を離れてさまよう人は、巣を離れてさまよう鳥のようだ。
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 油と香とは人の心を喜ばせる、しかし魂は悩みによって裂かれる。
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 あなたの友、あなたの父の友を捨てるな、あなたが悩みにあう日には兄弟の家に行くな、近い隣り人は遠くにいる兄弟にまさる。
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 わが子よ、知恵を得て、わたしの心を喜ばせよ、そうすればわたしをそしる者に答えることができる。
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 賢い者は災を見て自ら避け、思慮のない者は進んでいって、罰をうける。
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 人のために保証する者からは、まずその着物をとれ、他人のために保証をする者をば抵当に取れ。
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 朝はやく起きて大声にその隣り人を祝すれば、かえってのろいと見なされよう。
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 雨の降る日に雨漏りの絶えないのと、争い好きな女とは同じだ。
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 この女を制するのは風を制するのとおなじく、右の手に油をつかむのとおなじだ。
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 鉄は鉄をとぐ、そのように人はその友の顔をとぐ。
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 いちじくの木を守る者はその実を食べる、主人を尊ぶ者は誉を得る。
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 水にうつせば顔と顔とが応じるように、人の心はその人をうつす。
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 陰府と滅びとは飽くことなく、人の目もまた飽くことがない。 (Sheol )
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol )
21 るつぼによって銀をためし、炉によって金をためす、人はその称賛によってためされる。
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 愚かな者をうすに入れ、きねをもって、麦と共にこれをついても、その愚かさは去ることがない。
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 あなたの羊の状態をよく知り、あなたの群れに心をとめよ。
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 富はいつまでも続くものではない、どうして位が末代までも保つであろうか。
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 草が刈り取られ、新しい芽がのび、山の牧草も集められると、
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 小羊はあなたの衣料を出し、やぎは畑を買う価となり、
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 やぎの乳は多くて、あなたと、あなたの家のものの食物となり、おとめらを養うのにじゅうぶんである。
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.