箴言 知恵の泉 26
1 誉が愚かな者にふさわしくないのは、夏に雪が降り、刈入れの時に雨が降るようなものだ。
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 いわれのないのろいは、飛びまわるすずめや、飛びかけるつばめのようなもので、止まらない。
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 馬のためにはむちがあり、ろばのためにはくつわがあり、愚かな者の背のためにはつえがある。
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 愚かな者にその愚かさにしたがって答をするな、自分も彼と同じようにならないためだ。
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 愚かな者にその愚かさにしたがって答をせよ、彼が自分の目に自らを知恵ある者と見ないためだ。
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 愚かな者に託して事を言い送る者は、自分の足を切り去り、身に害をうける。
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 あしなえの足は用がない、愚かな者の口には箴言もそれにひとしい。
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 誉を愚かな者に与えるのは、石を石投げにつなぐようだ。
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 愚かな者の口に箴言があるのは、酔った者が、とげのあるつえを手で振り上げるようだ。
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 通りがかりの愚か者や、酔った者を雇う者は、すべての人を傷つける射手のようだ。
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 犬が帰って来てその吐いた物を食べるように、愚かな者はその愚かさをくり返す。
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 自分の目に自らを知恵ある者とする人を、あなたは見るか、彼よりもかえって愚かな人に望みがある。
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 なまけ者は、「道にししがいる、ちまたにししがいる」という。
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 戸がちょうつがいによって回るように、なまけ者はその寝床で寝返りをする。
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 なまけ者は手を皿に入れても、それを口に持ってゆくことをいとう。
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 なまけ者は自分の目に、良く答えることのできる七人の者よりも、自らを知恵ありとする。
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 自分に関係のない争いにたずさわる者は、通りすぎる犬の耳をとらえる者のようだ。
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 隣り人を欺いて、「わたしはただ戯れにした」という者は、燃え木または矢、または死を、投げつける気違いのようだ。
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 たきぎがなければ火は消え、人のよしあしを言う者がなければ争いはやむ。
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 おき火に炭をつぎ、火にたきぎをくべるように、争いを好む人は争いの火をおこす。
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 人のよしあしをいう者の言葉はおいしい食物のようで、腹の奥にしみこむ。
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 くちびるはなめらかであっても、心の悪いのは上ぐすりをかけた土の器のようだ。
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 憎む者はくちびるをもって自ら飾るけれども、心のうちには偽りをいだく。
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 彼が声をやわらげて語っても、信じてはならない。その心に七つの憎むべきものがあるからだ。
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 たとい偽りをもってその憎しみをかくしても、彼の悪は会衆の中に現れる。
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 穴を掘る者は自らその中に陥る、石をまろばしあげる者の上に、その石はまろびかえる。
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 偽りの舌は自分が傷つけた者を憎み、へつらう口は滅びをきたらせる。
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
