< ヨブ 記 4 >
És felele a témáni Elifáz, és monda:
2 「もし人があなたにむかって意見を述べるならば、あなたは腹を立てるでしょうか。しかしだれが黙っておれましょう。
Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
3 見よ、あなたは多くの人を教えさとし、衰えた手を強くした。
Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
4 あなたの言葉はつまずく者をたすけ起し、かよわいひざを強くした。
A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
5 ところが今、この事があなたに臨むと、あなたは耐え得ない。この事があなたに触れると、あなたはおじ惑う。
Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
6 あなたが神を恐れていることは、あなたのよりどころではないか。あなたの道の全きことは、あなたの望みではないか。
Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
7 考えてみよ、だれが罪のないのに、滅ぼされた者があるか。どこに正しい者で、断ち滅ぼされた者があるか。
Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
8 わたしの見た所によれば、不義を耕し、害悪をまく者は、それを刈り取っている。
A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
9 彼らは神のいぶきによって滅び、その怒りの息によって消えうせる。
Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
10 ししのほえる声、たけきししの声はともにやみ、若きししのきばは折られ、
Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
11 雄じしは獲物を得ずに滅び、雌じしの子は散らされる。
Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
12 さて、わたしに、言葉がひそかに臨んだ、わたしの耳はそのささやきを聞いた。
Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
13 すなわち人の熟睡するころ、夜の幻によって思い乱れている時、
Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
14 恐れがわたしに臨んだので、おののき、わたしの骨はことごとく震えた。
Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
15 時に、霊があって、わたしの顔の前を過ぎたので、わたしの身の毛はよだった。
Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
16 そのものは立ちどまったが、わたしはその姿を見わけることができなかった。一つのかたちが、わたしの目の前にあった。わたしは静かな声を聞いた、
Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
17 『人は神の前に正しくありえようか。人はその造り主の前に清くありえようか。
Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
18 見よ、彼はそのしもべをさえ頼みとせず、その天使をも誤れる者とみなされる。
Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
19 まして、泥の家に住む者、ちりをその基とする者、しみのようにつぶされる者。
Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
20 彼らは朝から夕までの間に打ち砕かれ、顧みる者もなく、永遠に滅びる。
Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
21 もしその天幕の綱が彼らのうちに取り去られるなら、ついに悟ることもなく、死にうせるではないか』。
Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?