Rómaiakhoz 1
1 Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomának hirdetésére.
Ko au Paula ko e tamaioʻeiki ʻa Sisu Kalaisi, kuo fili ko e ʻaposetolo, mo vaheʻi ki he ongoongolelei ʻae ʻOtua,
2 Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban,
(ʻAia naʻa ne fakaʻilo ʻi muʻa ʻi heʻene kau palōfita ʻi he ngaahi tohi māʻoniʻoni, )
3 Az ő Fia felől, a ki Dávid magvából lett test szerint,
ʻOku kau ki hono ʻAlo ko Sisu Kalaisi ko hotau ʻEiki, ʻaia naʻe fakatupu hono sino ʻi he hako ʻo Tevita;
4 A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől,
Pea fakahā fakapapau ʻaki ʻae mālohi, ʻi he toetuʻu mei he mate, ko e ʻAlo ia ʻoe ʻOtua, ʻo fakatatau ki he laumālie ʻoe māʻoniʻoni:
5 A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az ő nevéért;
ʻAia kuo mau maʻu ai ʻae ʻaloʻofa mo e ngāue fakaʻaposetolo, ke ai ha talangofua ki he tui ʻi he ngaahi puleʻanga kotoa pē, koeʻuhi ko hono huafa:
6 Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai:
Pea ʻoku mou ʻiate kinautolu foki ko e fili ʻe Sisu Kalaisi:
7 Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Kiate kimoutolu kotoa pē ʻoku ʻi Loma, ʻoku ʻofeina ʻe he ʻOtua, kuo ui ke māʻoniʻoni: ke ʻiate kimoutolu ʻae ʻaloʻofa mo e monūʻia mei he ʻOtua ko ʻetau Tamai, pea mo e ʻEiki ko Sisu Kalaisi.
8 Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;
ʻOku ou fuofua fakafetaʻi ki hoku ʻOtua ʻia Sisu Kalaisi koeʻuhi ko kimoutolu kotoa pē, he ʻoku ongoongoa hoʻomou tui ʻi māmani kotoa pē.
9 Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az ő Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felőletek,
He ko e ʻOtua, ʻaia ʻoku ou tauhi ʻaki hoku laumālie ʻi he ongoongolelei ʻo hono ʻAlo, ko hoku fakamoʻoni ia, ʻoku ou fakamanatuʻi maʻuaipē ʻakimoutolu ʻi heʻeku ngaahi lotu;
10 Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek;
ʻO kole taʻetuku, ʻo kapau ʻe mafai, ke u lavaʻi eni ha fononga lelei kiate kimoutolu ʻi he finangalo ʻoe ʻOtua.
11 Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerősítésetekre,
He ʻoku ou holi lahi ke mamata kiate kimoutolu, koeʻuhi ke u ʻatu kiate kimoutolu ha foaki fakalaumālie, ko e meʻa ke fakatuʻumaʻu aipē ʻakimoutolu;
12 Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által.
Koeʻuhi ke tau fiemālie fakataha mo kimoutolu, ʻi he tui pe taha ʻamoutolu mo au.
13 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is.
Pea ko eni, ʻe kāinga, ʻoku ʻikai te u loto ke mou taʻeʻilo, naʻe liunga lahi ʻeku tokanga ke u ʻalu atu kiate kimoutolu, koeʻuhi ke u maʻu ha fua ʻiate kimoutolu foki, ʻo hangē ko e ngaahi Senitaile kehekehe, ka kuo taʻofia au.
14 Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.
Ko e tuku totongi au ki he kakai Kiliki, mo e kakai muli; ki he poto, mo e taʻepoto.
15 Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni.
Ko ia ʻoku ou loto ke u malangaʻaki ʻae ongoongolelei kiate kimoutolu ʻoku ʻi Loma foki, ʻo fakatatau ki heʻeku faʻa fai.
16 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
He ʻoku ʻikai te u mā ʻi he ongoongolelei ʻo Kalaisi: he ko e mālohi ia ʻoe ʻOtua ki he fakamoʻui kiate kinautolu kotoa pē ʻoku tui; ʻo muʻomuʻa ki he Siu, pea ki he Kiliki foki.
17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
He ʻoku fakamatala ai ʻae fakatonuhiaʻi ʻe he ʻOtua ʻi he tui ki he tui; ʻo hangē ko ia kuo tohi, “Ko e tonuhia ʻe moʻui ʻi he tui.”
18 Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.
He ʻoku fakahā mei he langi ʻae houhau ʻoe ʻOtua ki he taʻelotu mo e taʻemāʻoniʻoni kotoa pē ʻoe kakai, ʻakinautolu ʻoku taʻofi ki he moʻoni ʻi he taʻemāʻoniʻoni;
19 Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
Koeʻuhi ko ia ʻoku ʻilongofua ʻi he ʻOtua kuo hā ia ʻiate kinautolu; he kuo fakahā ia ʻe he ʻOtua kiate kinautolu;
20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. (aïdios g126)
He ko e ngaahi meʻa taʻehāmai ʻaʻana, ʻaia ko ʻene māfimafi taʻengata mo hono ʻOtua, kuo ʻilongofua ia ʻi hono ngaohi ʻo māmani, ʻoku ʻiloʻi ia mei he ngaahi meʻa kuo ngaohi; ko ia ʻoku ʻikai ai hanau haoʻanga: (aïdios g126)
21 Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett.
Koeʻuhi ʻi heʻenau ʻilo ʻae ʻOtua, naʻe ʻikai te nau fakaʻapaʻapa pe fakafetaʻi, ke taau mo e ʻOtua; ka naʻe hoko ʻo vale ʻenau ngaahi mahalo, pea fakapoʻuli mo honau loto vale.
22 Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
Pea ʻi heʻenau pole ko e poto ʻakinautolu, naʻa nau liliu ai ko e vale,
23 És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
ʻO nau fetongi ʻae nāunau ʻoe ʻOtua taʻefaʻaʻauʻauha ʻaki ʻae fakatātā kuo ngaohi ke tatau pe mo e tangata ʻoku faʻa ʻauʻauha, mo e fanga manupuna, mo e fanga manu veʻe fā, mo e ngaahi meʻa totolo.
24 Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék;
Ko ia naʻe fakatukutukuʻi ai ʻe he ʻOtua ʻakinautolu ki he fakalielia ʻi he ngaahi holi kovi ʻa honau loto, ke fefakalieliaʻi honau sino ʻiate kinautolu:
25 Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen. (aiōn g165)
Ko e meʻa ʻi heʻenau fetongi ʻae ʻOtua moʻoni ʻaki ʻae loi, pea naʻe lahi hake ʻenau hū mo tauhi ki he meʻa kuo ngaohi, kae siʻaki ʻae Tupuʻanga, ʻaia ʻoku monūʻia ʻo taʻengata, ʻEmeni. (aiōn g165)
26 Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:
Ko ia naʻe fakatukutukuʻi ai ʻakinautolu ʻe he ʻOtua ki he ngaahi holi kovi: he naʻa mo ʻenau kau fefine, naʻa nau liaki ʻaia ʻoku totonu, kae fai ʻaia ʻoku taʻetaau mo ʻetau anga:
27 Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.
Pea pehē foki ʻe he kau tangata, ʻenau siʻaki ʻae kau fefine, ʻonau vela ʻi heʻenau feholi kovi ʻaki ʻiate kinautolu; ʻo fefaiʻaki ʻe he kau tangata ʻaia ʻoku taʻengali, pea naʻa nau maʻu kiate kinautolu ʻae totongi totonu ʻo ʻenau fai hala ko ia.
28 És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;
Pea ʻi he ʻikai te nau loto ke ke ʻiloʻi ʻae ʻOtua, naʻe fakatukutukuʻi ʻakinautolu ʻe he ʻOtua ki he loto kovi, ke fai ʻae ngaahi meʻa ko ia ʻoku ʻikai ngali;
29 A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel;
Kuo fakafonu ʻaki ʻae taʻemāʻoniʻoni kotoa pē, mo e feʻauaki, mo e angakovi, mo e manumanu, mo e fakafasifasi; ʻo fonu ʻi he meheka, mo e fakapō, mo e feʻiteʻitani, mo e kākā, mo e fasituʻu;
30 Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek,
Ko e kau fefanafanahi kovi, mo e kau fakakovi, mo e kau fehiʻa ki he ʻOtua, mo e fakamālohi, mo e laukau, mo e kau polepole, mo e kau fakatupu ʻoe ngaahi meʻa kovi, mo e talangataʻa ki he mātuʻa:
31 Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.
Ko e taʻepoto, ko e kau maumau fuakava, mo taʻemaʻu ʻae ʻofa fakafeʻofoʻofani; ko e angafakamolokau, mo e taʻemanavaʻofa:
32 Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvőkkel egyet is értenek.
ʻAkinautolu ʻoku nau ʻilo ʻae tuʻutuʻuni ʻae ʻOtua, kuo totonu ke mate ʻakinautolu ʻoku fai ʻae ngaahi meʻa pehē, pea ʻoku ʻikai ke ngata ʻi heʻenau fai pehē pe, ka ʻoku nau kau mālie foki mo kinautolu ʻoku fai ia.
