Rómaiakhoz 2
1 Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
Ko ia, ʻe tangata, ʻa koe ʻoku ke fakamaau, ʻe ʻikai te ke hao koe: he ko e meʻa ko ia ʻoku ke fakamaau ai ha taha, ʻoku ke fakamaauʻi ai koe; he ko koe ʻoku ke fakamaau, ʻoku ke fai ʻae ngaahi meʻa pehē.
2 Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
Ka ʻoku tau ʻilo pau ʻoku taau mo e fai totonu ʻae fakamaau ʻae ʻOtua kiate kinautolu ʻoku fai ʻae ngaahi meʻa pehē.
3 Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
Pea ko koe, ʻe tangata, ʻoku ke fakamaauʻi ʻakinautolu ʻoku fai ʻae ngaahi meʻa pehē, ka ʻoku ke fai pehē pe ʻe koe, ʻoku ke mahalo te ke hao koe mei he fakamaau ʻae ʻOtua?
4 Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
Pe ʻoku ke loto manuki ki he lahi faufau ʻo ʻene angalelei, mo e faʻa kātaki, mo e kātaki ʻofa; ʻo ʻikai te ke ʻilo ko e angalelei ʻae ʻOtua ko e meʻa ke tataki koe ki he fakatomala?
5 De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
Ka ʻi ho loto fefeka mo e taʻefakatomala, ʻoku ke fokotuʻu ai maʻau ʻae houhau ki he ʻaho ʻoe houhau, mo e fakahā ʻoe fakamaau totonu ʻae ʻOtua;
6 A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
ʻAia te ne ʻatu ai ki he tangata taki taha ʻo fakatatau ki heʻene ngaahi ngāue:
7 Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; (aiōnios g166)
Ko e moʻui taʻengata kiate kinautolu ʻoku kumi ki he ongoongolelei, mo e hakeakiʻi, mo e moʻui taʻemate, ʻi he fakakukafi maʻuaipē ʻi he fai lelei: (aiōnios g166)
8 Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
Ka ko e mamahi mo e houhau kiate kinautolu ʻoku angatuʻu, pea ʻikai talangofua ki he moʻoni, kae talangofua ki he taʻemāʻoniʻoni,
9 Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek;
Ko e tautea mo e feinga ki he laumālie ʻoe tangata kotoa pē ʻoku fai kovi, ʻo muʻomuʻa ki he Siu, pea ki he Senitaile foki;
10 Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:
Ka ko e ongoongolelei, mo e hakeakiʻi, mo e fiemālie, ki he tangata kotoa pē ʻoku fai lelei, ʻo muʻomuʻa ki he Siu, pea ki he Senitaile foki:
11 Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.
He ʻoku ʻikai ʻi he ʻOtua ha filifilimānako ki he tangata.
12 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
He ko kinautolu kotoa pē kuo angahala taʻehafono, ʻe ʻauha foki taʻehafono: pea ko kinautolu kotoa pē kuo angahala kuo ai ʻae fono, ʻe fakamaau ʻaki ʻakinautolu ʻae fono;
13 (Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.
(He ʻoku ʻikai tonuhia ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻae kau fanongo ki he fono, ka ko e kau fai ki he fono ʻe fakatonuhiaʻi.
14 Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:
Koeʻuhi ʻi he fai mei honau loto ʻe he ngaahi Senitaile, ʻae ngaahi meʻa ʻi he fono, ka ʻoku ʻikai ʻiate kinautolu ʻae fono, pea ko kinautolu ni ʻoku ʻikai maʻu ʻae fono, ko e fono ʻakinautolu kiate kinautolu:
15 Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
ʻAkinautolu ʻoku fakahā hono ʻuhinga ʻoe fono kuo tohi tongi ʻi honau konsenisi, pea fakamoʻoni mo honau loto foki, pea ʻoku fakahalaʻi pe fakatonuhiaʻi [ʻakinautolu ]ʻe [heʻenau ngaahi ]fakakaukau; )
16 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.
ʻI he ʻaho ʻe fakamaau ai ʻe he ʻOtua ʻia Sisu Kalaisi ʻae ngaahi meʻa fufū ʻi he kakai, ʻo fakatatau ki heʻeku ongoongolelei.
17 Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
Vakai, ʻoku ui koe ko e Siu, pea ʻoku ke falala ki he fono, pea ʻoku ke vikiviki ʻi he ʻOtua,
18 És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek attól, mivelhogy a törvényből megtaníttattál;
Pea ʻoku ke ʻilo hono finangalo, pea ʻoku ke faʻa ʻiloʻi mo e ngaahi meʻa ʻoku fai kehekehe, he kuo akonekina koe mei he fono;
19 És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága,
Pea ʻoku ke pole ko e tataki ʻoe kui, ko e maama kiate kinautolu ʻoku ʻi he poʻuli.
20 A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
Ko e fakahinohino ʻoe vale, ko e akonaki ʻoe kau valevale, ʻoku ke maʻu ʻae sino ʻoe ʻilo mo e moʻoni ʻi he fono.
21 A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?
Ko ia ko koe ʻoku ke akonakiʻi ʻae taha kehe, ʻOku ʻikai te ke akonakiʻi koe? Ko koe ʻoku ke malanga “Ke ʻoua naʻa kaihaʻa,” ʻoku ke kaihaʻa ʻe koe?
22 A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é?
Ko koe ʻoku ke pehē, “ʻOua naʻa tono fefine,” ʻoku [moʻoni]?
23 Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?
Ko koe ʻoku ke vikiviki ki he fono, ʻikai ʻoku ke fakaongokoviʻi ʻe koe ʻae ʻOtua ʻi hoʻo maumauʻi ʻae fono?
24 Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.
He ko e meʻa ʻiate kimoutolu ʻoku lauʻikovi ʻae huafa ʻoe ʻOtua ʻi he kakai Senitaile, ʻo hangē ko ia kuo tohi.
25 Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
He ʻoku ʻaonga moʻoni ʻae kamu, ʻo kapau ʻoku ke fai ki he fono: pea kapau ʻoku ke kei maumauʻi ʻae fono, ʻoku liliu ai hoʻo kamu ko e taʻekamu.
26 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?
Ko ia kapau ʻe fai ki he fono ʻe he taʻekamu ʻae anga māʻoniʻoni ʻoe fono, ʻikai ʻe lau ai ʻene taʻekamu ko e kamu?
27 És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.
Pea kapau ʻe fai ki he fono ʻe he taʻekamu ʻaia ko ʻetau anga pē, ʻikai te ne fakamaauʻi koe, ʻa koe ʻoku ʻiate koe ʻae tohi mo e kamu, ka ʻoku ke maumauʻi pē ʻae fono?
28 Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van:
He ʻoku ʻikai ko e Siu, ʻaia ʻoku pehē ʻituʻa pe; pea ʻoku ʻikai ko e kamu, ʻaia ʻoku ʻituʻa ʻi he kakano:
29 Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.
Ka ko e Siu ia, ʻaia ʻoku pehē ʻi loto; pea ko e kamu ʻoku ʻoe loto ia, ʻi he laumālie, kae ʻikai ʻi he tohi; pea ʻoku ʻikai mei he kakai hono fakamālō, ka mei he ʻOtua.
