Zsoltárok 141
1 Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.
A Psalme of David. O Lord, I call vpon thee: haste thee vnto me: heare my voyce, when I cry vnto thee.
2 Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.
Let my prayer be directed in thy sight as incense, and the lifting vp of mine hands as an euening sacrifice.
3 Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!
Set a watch, O Lord, before my mouth, and keepe the doore of my lips.
4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!
Incline not mine heart to euill, that I should commit wicked workes with men that worke iniquitie: and let me not eate of their delicates.
5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.
Let the righteous smite me: for that is a benefite: and let him reprooue me, and it shalbe a precious oyle, that shall not breake mine head: for within a while I shall euen pray in their miseries.
6 Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.
When their iudges shall be cast downe in stonie places, they shall heare my wordes, for they are sweete.
Our bones lye scattered at the graues mouth, as he that heweth wood or diggeth in the earth. (Sheol h7585)
8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!
But mine eyes looke vnto thee, O Lord God: in thee is my trust: leaue not my soule destitute.
9 Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!
Keepe me from the snare, which they haue layde for me, and from the grennes of the workers of iniquitie.
10 Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!
Let the wicked fall into his nettes together, whiles I escape.
