< Jób 30 >
1 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
“Amma garuu warri umuriidhaan naa gadii, kanneen ani abbootii isaanii saroota hoolota koo tiksitu wajjin iyyuu madaaluu tuffadhe, kunoo natti qoosu.
2 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
Warra humna dhaban, jabinni irree isaanii maal na fayyada?
3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
Isaan rakkinaa fi beelaan laafan; lafa gogaa keessa, gammoojjii namni keessa hin jiraanne keessa halkaniin jooran.
4 A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Daggala keessaa biqiltuu soogiddaa funaannatan; nyaanni isaaniis hidda mukaa kan hin miʼoofne ture.
5 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Isaan namoota gidduudhaa ariʼaman; namoonnis akkuma waan hattuutti iyyaniitti itti iyyan.
6 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
Isaan akka laga gogaa keessa, kattaa gidduu fi boolla lafaa keessa jiraataniif dirqamaman.
7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Bosona keessatti ni halaaku; daggala keessattis walitti tuutaʼu.
8 Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
Isaan gowwoota maqaa hin qabne, kanneen biyyaa ariʼaman turan.
9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
“Amma ilmaan isaanii sirba natti baafatan; ani isaan gidduutti waan kolfaa taʼeera.
10 Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
Isaan xireeffatanii narraa fagaatan; fuula kootti tufuu irraas duubatti hin deebiʼan.
11 Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
Sababii Waaqni iddaa koo laafisee gad na deebiseef, isaan fuula koo duratti luugama baafatan.
12 Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Karaa mirga kootiin addaggeewwan kaʼaniiru; miilla kootiif kiyyoo kaaʼaniiru; biyyoos akka dallaa natti naannessan.
13 Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Isaan karaa koo natti cufu; na galaafachuufis ni milkaaʼu; namni isaan dhowwu tokko iyyuu hin jiru.
14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.
Akkuma nama qaawwa balʼaan dhufuutti, ona diigamaa keessa gangalachaa natti dhufu.
15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Sodaan na liqimseera; ulfinni koo akkuma waan bubbeedhaan fudhatamuutti narraa fudhatameera; badhaadhummaan koos akkuma duumessaa bada.
16 Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
“Amma lubbuun koo na keessatti dhumteerti; barri rakkinaas na qabateera.
17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
Halkan keessa lafeen koo ni waraanama; dhukkubbiin na nyaatus natti hin furu.
18 A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
Waaqni humna jabaadhaan uffata koo qabeera; akkuma morma wayyaa kootti hudhee na qabeera.
19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
Inni darbatee dhoqqee keessa na buusa; anis akkuma biyyoo fi daaraa taʼeera.
20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és csak nézel reám!
“Yaa Waaqi, ani sitti nan iyyadha; ati garuu deebii naa hin kennitu; ani nan dhaabadha; ati garuu calʼistee na ilaalta.
21 Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Ati gara jabinaan natti garagalta; irree kee jabaadhaanis na dhoofta.
22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
Ol na buttee fuula bubbee dura na oofta; bubbee hamaa keessas asii fi achi na aata.
23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
Ani akka ati gara duʼaatti, gara mana warra lubbuun jiraatan hundaaf ramadameetti na geessitu nan beeka.
24 De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
“Dhuguma iyyuu yeroo inni rakkatee gargaarsa barbaachaaf iyyutti, namni harka isaa isa irra kaaʼu tokko iyyuu hin jiru.
25 Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
Ani warra rakkina keessa jiraniif hin boonyee? Lubbuun koos hiyyeeyyiif hin gaddinee?
26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
Garuu utuu ani waan gaarii abdadhuu, wanni hamaan natti dhufe; utuu ani ifa eeggadhuus, dukkanni natti dhufe.
27 Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
Keessi koo jeeqamaa jira; gonkumaa hin qabbanoofne; barri gidiraas natti dhufeera.
28 Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.
Ani jajjabina dhabee asii fi achi deemee nan booʼa; waldaa keessa dhaabadhees gargaarsaaf nan iyya.
29 Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Ani obboleessa waangoo, michuu urunguus taʼeera.
30 Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Gogaan koo gurraachaʼee qolli irraa kaʼeera; dhagni koos hoʼaan bobaʼeera.
31 Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.
Baganaan koo booʼichaaf, ululleen koo immoo sagalee iyyaatiif qopheeffameera.