Galatákhoz 2
1 Azután tizennégy esztendő mulva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is.
Fourteen years later I went up to Jerusalem again, with Barnabas, taking Titus along as well.
2 Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen.
I went on the basis of a revelation and set before them [the main apostles] the Gospel that I proclaim among the nations/Gentiles.—Now I did this privately to those with influence, lest somehow I might run, or had run, in vain.
3 De még a velem levő Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala,
However, not even Titus, who was with me, was compelled to be circumcised, for being a Greek.
4 Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek:
This came up because of the false brothers who were smuggled in (who stole in to spy out our freedom, that we have in Christ Jesus, so as to reduce us to slavery),
5 Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra.
to whom we did not yield, even for a moment, so that the truth of the Gospel might continue with you.—
6 A tekintélyesektől pedig, (bárminők valának régen, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az embernek személyét): mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
Now from those who seemed to be important (whatever they were makes no difference to me; God shows favoritism to no man)—those with influence contributed nothing to me,
7 Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé;
but on the contrary, upon seeing that I had been entrusted with the Gospel for the uncircumcised, just as was Peter for the circumcised
8 (Mert a ki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között).
(for He who was at work with Peter for the apostleship to the circumcised was also at work with me for that to the uncircumcised),
9 És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között prédikáljunk:
and upon perceiving the grace that had been given to me, James and Cephas and John, those reputed to be pillars, gave me and Barnabas the right hand of fellowship, that we should go to the Gentiles, while they to the Jews.
10 Csakhogy a szegényekről megemlékezzünk; a mit is én igyekeztem megcselekedni.
They did ask us to keep remembering the poor, the very thing I also was eager to do.
11 Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá.
But, when Peter came to Antioch, I opposed him to his face, because he was blameworthy.
12 Mert mielőtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól.
Before certain men came from James, he used to eat with the Gentiles; but when they came he began to draw back and separate himself, fearing those of the circumcision party.
13 És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ő tettetésök által.
And the rest of the Jews played the hypocrite with him as well, so that even Barnabas was carried away with their hypocrisy.
14 De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?
So when I saw that they were not walking straight according to the truth of the Gospel, I said to Peter in front of them all: “If you, being a Jew, live like a Gentile and not like a Jew, why do you compel the Gentiles to live like Jews?
15 Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bűnösök,
We natural Jews (and not ‘Gentile sinners’),
16 Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.
knowing that a man is not justified by the works of the law but by faith in Jesus Christ, we ourselves have believed into Christ Jesus, so as to be justified by faith in Christ and not by works of the law; because no one will be justified by works of law.
17 Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-é? Távol legyen.
But if while seeking to be justified in Christ we ourselves were discovered to be sinners, then is Christ a minister of sin? Of course not!
18 Mert, ha a miket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé.
“Now if I rebuild the things that I destroyed, I acknowledge that I am a transgressor.
19 Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.
For through the law I died to the law in order to live to God.
20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
I have been crucified with Christ, so it is no longer I who live but Christ lives in me; what I now live in this body I live by faith in the Son of God, who loved me and gave Himself in my place.
21 Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.
I do not nullify the grace of God; for if righteousness is through the law, then Christ died for nothing!”
