< Zsoltárok 67 >
1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.
O Yuus, gaease ni jame ya unbendisejam: yan janafanmalag y mataña gui jilomame. (Sila)
2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.
Para usiña matungo y chalanmo gui jilo y tano yan y satbasionmo gui nasion todos:
3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.
Polo y taotao ya umatuna jao, O Yuus: polo y taotao todo ya umatuna.
4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.
O, polo y nasion sija ya ufanmagof yan ufanganta ni y minagof: sa jago siempre jumusga y taotao gui tininas yan ungobietna y nasion sija gui jilo y tano. (Sila)
5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.
Polo y taotao ya umatuna jao, O Yuus: polo y taotao todo ya umatuna.
6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,
Ya y tano jagasja unajuyong megae tinegchaña: ya si Yuus ni y Yuusta ubendisejit.
7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.
Si Yuus ubendisejit: yan todo y uttimon y tano umaañao nu güiya.