< Zsoltárok 3 >
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
JEOVA, jafa muna manlajyan y enimigujo! Megae mangajulo contra guajo.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Megae umaalog ni y antijo: Taya inayuda para güiya, gui as Yuus. (Sila)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
Lao jago, O Jeova, jago y patang gui oriyajo; y minalagjo yan ayo ni y janacajulo y ilujo.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
Ya y inagangjo juagang si Jeova, ya güiyaja umopeyo gui santos na ogsoña. (Sila)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
Bae juason ya maegoyo; ya magmatayo; sa si Jeova gumuguutyo.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
Ti maañaoyo nu y dies mit na taotao, ni y mapolo sija gui oriyajo contra guajo.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Cajulo, O Jeova; nalibre yo, O Yuusso: sa jago manalamen todo y enimigujo ni y guijadas; y nifen y manaelaye unyamag.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Gui as Jeova nae gaegue y satbasion: ya y taotaomo nae gaegue y bendisonmo. (Sila)