< Zsoltárok 130 >
1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
Y Cantan Quinajulo. Y sumanjiyong y tinadong nae juagang jao, O Jeova.
2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
Jeova, ecungog y inagangjo: polo ya talangamo sija uegueng gui inagang y guinagaojo.
3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
Yanguin mojon unmatca y tinaelaye sija; Jeova, jaye utojgüe?
4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
Lao guaja inasie guiya jago, para unmamaañagüe.
5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
Junanangga si Jeova, y antijo mannanangga, ya y sinanganña junanangga.
6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
Y antijo jananangga si Jeova, mas qui y guatdia sija ni manmannanangga y egaan: magajet na mas qui y guatdia sija manmannananangga y egaan.
7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
O Israel nangga si Jeova; sa gui as Jeova guaja minaase, ya iya guiya nae megae na inalibre.
8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!
Ya güiya unalibre Israel todo gui tinaelayeña.