< Zsoltárok 132 >

1 Zarándoklás éneke. Emlékezzél meg, Örökkévaló, Dávid számára mind az ő sanyargásáról.
Y Cantan Quinajulo. JEOVA jaso para si David, todo y trinisteña;
2 Aki megesküdött az Örökkévalónak; fogadást tett Jákób hatalmasának:
Jaftaemano na manjula gui as Jeova yan japromete y Gaesisiña gui as Jacob;
3 nem megyek be házam sátrába, nem szállok föl ágyam nyoszolyájára,
Magajet na ti jujalom gui tabetnaculon y guimajo, ni jufalag gui camajo:
4 nem engedek álmot szemeimnek, szempilláimnak szendergést,
Ti junamatujog y atadogco; ni junamaego y lasas y atadogco,
5 mígnem találok helyet az Örökkévalónak; lakást Jákób hatalmasának.
Asta qui jusodayo y lugat para si Jeova, y tabetnaculo para y Gaesisiña gui as Jacob.
6 Íme, hallottuk Efrátban, találtuk az erdő mezejében.
Estagüe na injingog masangangüe guiya Efrata ya inseda gui fangualuan qui jalomtano.
7 Hadd menjünk be lakásába, boruljunk le lábai zsámolyához!
Infanjalom gui tabetnaculuña: inadora gui menan y fañajangan adengña.
8 Kelj föl, Örökkévaló, nyugvóhelyedre, te és hatalmad ládája.
Cajulo, O Jeova, gui lugat y descansomo: jago yan y atcan y minetgotmo.
9 Papjaid öltözzenek igazságba és jámboraid ujjongjanak!
Polo y mamalemo sija ya ufanminagago ni y tininas: ya y mañantosmo sija ufanagang ni y minagof.
10 Dávid szolgád miatt ne utasítsd vissza fölkentednek arczát.
Pot y naan y tentagomo as David, chamo bumibira y matan y pinalaemo.
11 Megesküdött az Örökkévaló Dávidnak igazában, a mitől el nem tér: Tested gyümölcséből valót helyezek a te trónodra;
Si Jeova manjula minagajet gui as, David; ti ubira güe; y tinegcha y tataotaomo, juplanta gui jilo tronumo.
12 ha fiaid megőrzik szövetségemet s bizonyságomat, melyre őket tanítom, fiaik is mindenkorig üljenek a te trónodon!
Yaguin jaadaje y famaguonmo y tratujo, yan y testimoniojo ni y jufanagüe sija, asta y famaguonñija locue ufanmatachong gui tronumo para taejinecog.
13 Mert kiválasztotta az Örökkévaló Cziónt, megkívánta azt magának lakóhelyül:
Sa si Jeova guinin jaayeg Sion; este jadesea para sagaña.
14 ez nyugvóhelyem mindenkorra, itt fogok lakni, mert megkivántam azt.
Este y lugat y descansoco para taejinecog: este nae jusaga; sa este judesea.
15 Eleségét áldva áldom, szűkölködőit jóllakatom kenyérrel,
Bae jubendise dangculo y prebensionña: ya bae junafannajong y mamobleña ni y pan.
16 papjait meg üdvbe öltöztetem, és jámborai ujjongva ujjonganak.
Junafanminagago locue y mamaleña sija ni y satbasion: yan y mañantosña sija ufanagang managang ni y minagof.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak, elrendezek mécsest fölkentemnek.
Ayonae junadoco y canggelon David: guinin jufamauleg y candit para y pinalaejo.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta pedig tündöklik koszorúja.
Bae junafanminagago y enemiguña sija ni y minamajlao; lao y jiloña nae unamagas y coronaña.

< Zsoltárok 132 >