Zsoltárok 127

1 Zarándoklás éneke. Salamontól. Ha az Örökkévaló nem építi fel a házat, hiába fáradoztak vele építői; ha az Örökkévaló nem őrzi meg a várost: hiába virraszt az őr.

Y Cantan Quinajulo; iyon Salomon. YANGUIN ti si Jeova y jumatsa y guima, taebale y finatinasñija y manmachocho: yanguin ti si Jeova y umadaje y siuda, y guatdia magmamataja lao taebale.

2 Hiába az nektek, kik korán keltek, későn ültök, kik eszitek a gyötrődés kenyerét: így ad ő kedveltjének alvásban.

Taebale y uncajulo taftaf, ya undescansa atrasao, ya uncano y pan pinite: sa jananaeja ni y güinaeyaña y mamaego.

3 Íme, birtok az Örökkévalótól gyermekek, jutalom a testnek gyümölcse.

Estagüe, y famaguon erensian Jeova: ya yi tinegcha y tiyan, apasiña.

4 Mint nyilak vitéznek kezében, olyanok az ifjúkor gyermekei;

Jaftaemanoja y flecha gui canae y matatnga na taotao; taegüijeja locue y famaguon y manpatgon.

5 boldog a férfi, ki megtöltötte tegzét velök, nem szégyenülnek meg, midőn ellenségekkel beszélnek a kapúban.

Magof y taotao yanguin bula y questat y flechaña nu sija: ti ufanmamajlao, lao ufanguentos yan y enemigo sija gui trangca.