< Psalm 106 >
1 Hallelujah! Danket dem HERRN, denn er ist gütig, seine Gnade währt ewiglich!
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Wer kann die Machttaten des HERRN beschreiben und allen seinen Ruhm verkünden?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Wohl denen, die das Recht beachten, die Gerechtigkeit üben allezeit!
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Gedenke meiner, o HERR, aus Gnaden gegen dein Volk, suche mich heim mit deinem Heil,
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 daß ich einen Einblick bekomme in das Wohlergehen deiner Auserwählten, mich freue an der Freude deines Volkes und mich deines Erbteils rühme.
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 Wir haben gesündigt samt unsern Vätern, wir haben verkehrt gehandelt, wir haben gefrevelt.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Unsre Väter in Ägypten hatten nicht acht auf deine Wunder, sie gedachten nicht an die Größe deiner Güte und waren widerspenstig am Meer, am Schilfmeer.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 Aber er half ihnen um seines Namens willen, um seine Stärke kundzutun.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 Und er bedrohte das Schilfmeer, daß es vertrocknete, und ließ sie durch die Tiefen gehen wie auf einer Steppe.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 Und er rettete sie von der Hand des Hassers und erlöste sie aus der Hand des Feindes.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 Und das Wasser bedeckte ihre Bedränger, nicht einer von ihnen blieb übrig.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 Da glaubten sie seinen Worten und sangen sein Lob.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 Aber sie vergaßen seine Werke bald, sie warteten nicht auf seinen Rat,
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 sondern ließen sich gelüsten in der Wüste und versuchten Gott in der Einöde.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 Und er gab ihnen, was sie forderten, sandte aber eine Seuche unter sie.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 Und sie wurden eifersüchtig auf Mose im Lager, auf Aaron, den Heiligen des HERRN.
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 Da tat sich die Erde auf und verschlang Datan und bedeckte die Rotte Abirams;
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 und Feuer verzehrte ihre Rotte, die Flamme versengte die Gottlosen.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 Sie machten ein Kalb am Horeb und warfen sich nieder vor dem gegossenen Bild.
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 Sie vertauschten ihre Herrlichkeit gegen das Abbild eines Stiers, der Gras frißt.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 Sie vergaßen Gottes, ihres Retters, der große Dinge in Ägypten getan,
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 Wunder im Lande Hams, Furchtbares am Schilfmeer.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 Und er gedachte sie zu vertilgen, wenn nicht Mose, sein Auserwählter, in den Riß getreten wäre vor seinem Angesicht, um seinen Grimm abzuwenden, daß er sie nicht vertilgte.
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 Sie verachteten das liebliche Land, sie glaubten seinem Worte nicht.
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 Und sie murrten in ihren Zelten, sie gehorchten nicht der Stimme des HERRN.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 Da erhob er seine Hand [und schwur], sie niederzustrecken in der Wüste
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 und ihren Samen unter die Nationen zu werfen und sie zu zerstreuen in die Länder.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 Und sie hängten sich an den Baal-Peor und aßen Opfer der toten [Götzen],
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 und sie erzürnten ihn mit ihrem Tun; da brach die Plage unter ihnen aus.
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Aber Pinehas trat auf und übte Gericht, so daß die Plage aufgehalten ward.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 Das wurde ihm zur Gerechtigkeit gerechnet auf alle Geschlechter, in Ewigkeit.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 Und sie erzürnten ihn am Haderwasser, und es erging Mose übel um ihretwillen.
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Denn sie betrübten seinen Geist, und er redete unbedacht mit seinen Lippen.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 Sie vertilgten die Völker nicht, von denen der HERR ihnen gesagt hatte;
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 sondern ließen sich ein mit den Heiden und lernten ihre Weise.
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 Und sie dienten ihren Götzen, und diese wurden ihnen zum Fallstrick.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 Und sie opferten ihre Söhne und ihre Töchter den bösen Geistern.
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 Und sie vergossen unschuldiges Blut, das Blut ihrer Söhne und ihrer Töchter, welche sie den Götzen Kanaans opferten, und so wurde das Land durch Blutschulden entweiht.
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 Und sie befleckten sich mit ihren Werken und hurten mit ihrem Tun.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 Da entbrannte der Zorn des HERRN wider sein Volk, und er faßte einen Abscheu gegen sein Erbe.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 Und er gab sie in die Hand der Nationen, daß ihre Hasser über sie herrschten.
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 Und ihre Feinde bedrückten sie, und sie wurden gedemütigt unter ihre Hand.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Er errettete sie oftmals; aber sie widerstrebten ihm mit ihren Anschlägen und kamen herunter durch eigene Schuld.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 Aber er sah ihre Not an, als er ihr Schreien hörte,
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 und gedachte seines Bundes mit ihnen und empfand Mitleid nach seiner großen Huld
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 und ließ sie Erbarmen finden bei denen, die sie gefangen hielten.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Hilf uns, HERR, unser Gott, sammle uns aus den Heiden, daß wir deinem heiligen Namen danken und uns glücklich preisen, zu deinem Ruhm!
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Gelobt sei der HERR, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit, und alles Volk soll sagen: Amen! Hallelujah!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.