Psalm 109
1 Dem Vorsänger. Ein Psalm Davids. Gott, den ich rühme, schweige nicht!
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 Denn sie haben ihr gottloses und falsches Maul wider mich aufgetan; sie sagen mir Lügen ins Gesicht,
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 sie bieten gehässige Worte über mich herum und bekämpfen mich ohne Grund.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 Dafür, daß ich sie liebe, sind sie mir feind; ich aber bete.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 Sie beweisen mir Böses für Gutes und Haß für Liebe.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Bestelle einen Gesetzlosen über ihn, und ein Ankläger stehe zu seiner Rechten!
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 Wenn er gerichtet wird, so möge er schuldig gesprochen werden, und sein Gebet werde ihm zur Sünde!
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Seiner Tage seien wenige, und sein Amt empfange ein anderer!
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Seine Kinder sollen Waisen werden und sein Weib eine Witwe!
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Seine Kinder müssen umherwanken und betteln, hilfesuchend aus ihren Ruinen hervorkommen!
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Der Gläubiger nehme ihm alles weg, und Fremde sollen plündern, was er sich erworben.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Niemand gebe ihm Gnadenfrist, und keiner erbarme sich seiner Waisen!
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Seine Nachkommenschaft falle der Ausrottung anheim, ihr Name erlösche im zweiten Geschlecht!
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Seiner Väter Missetat müsse gedacht werden vor dem HERRN, und seiner Mutter Sünde werde nicht ausgetilgt!
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 Der HERR habe sie beständig vor Augen, daß ihr Gedächtnis von der Erde vertilgt werde,
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 weil er nicht daran dachte, Barmherzigkeit zu üben, sondern den Elenden und Armen verfolgte und den Niedergeschlagenen, um ihn in den Tod zu treiben.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 Da er den Fluch liebte, so komme er über ihn; und da er den Segen nicht begehrte, so sei er fern von ihm!
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Er zog den Fluch an wie sein Gewand; so dringe er in sein Inneres wie Wasser und wie Öl in seine Gebeine;
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 er sei ihm wie das Kleid, das er anzieht, und wie der Gurt, damit er sich ständig umgürtet!
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Das sei der Lohn meiner Ankläger vonseiten des HERRN, derer, welche Arges wider meine Seele reden!
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 Du aber, o HERR, mein Herr, handle mit mir um deines Namens willen; denn deine Gnade ist gut; darum errette mich!
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Denn ich bin elend und arm, und mein Herz ist verwundet in meiner Brust.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 Wie ein Schatten, wenn er sich neigt, schleiche ich dahin; ich werde verscheucht wie eine Heuschrecke.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 Meine Knie wanken vom Fasten, mein Fleisch magert gänzlich ab;
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 und ich bin ihnen zum Gespött geworden; wer mich sieht, schüttelt den Kopf.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Hilf mir, o HERR, mein Gott! Rette mich nach deiner Gnade,
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 so wird man erkennen, daß dies deine Hand ist, daß du, HERR, solches getan hast.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Fluchen sie, so segne du; setzen sie sich wider mich, so müssen sie zuschanden werden; aber dein Knecht müsse sich freuen.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Meine Ankläger müssen Schmach anziehen und in ihre Schande sich hüllen wie in einen Mantel.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 Ich will den HERRN laut preisen mit meinem Munde und inmitten vieler ihn rühmen,
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 weil er dem Armen zur Seite steht, ihn zu retten von denen, die ihn verurteilen.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
