Psaumes 95

1 Venez, chantons à l'Eternel, jetons des cris de réjouissance au rocher de notre salut.

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

2 Allons au-devant de lui en lui présentant nos louanges; et jetons devant lui des cris de réjouissance en chantant des Psaumes.

Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 Car l'Eternel est un [Dieu] Fort[et] grand, et il est un grand Roi par-dessus tous les dieux.

Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 Les lieux les plus profonds de la terre sont en sa main, et les sommets des montagnes sont à lui.

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 C'est à lui qu'appartient la mer, car lui-même l'a faite, et ses mains ont formé le sec.

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

6 Venez, prosternons-nous, inclinons-nous, et mettons-nous à genoux devant l'Eternel qui nous a faits.

Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

7 Car il est notre Dieu, et nous sommes le peuple de sa pâture, et les brebis de sa conduite. Si vous entendez aujourd'hui sa voix,

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

8 N'endurcissez point votre cœur, comme en Mériba, [et] comme à la journée de Massa, au désert;

Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 Là où vos pères m'ont tenté et éprouvé; et aussi ont-ils vu mes œuvres.

A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 J'ai été ennuyé de cette génération durant quarante ans, et j'ai dit: c'est un peuple dont le cœur s'égare; et ils n'ont point connu mes voies;

Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

11 C'est pourquoi j'ai juré en ma colère, s'ils entrent dans mon repos.

A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.