Proverbs 22
1 A good name is to be chosen aboue great riches, and louing fauour is aboue siluer and aboue golde.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and poore meete together: the Lord is the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The rewarde of humilitie, and the feare of God is riches, and glory, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thornes and snares are in the way of the frowarde: but he that regardeth his soule, will depart farre from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Teache a childe in the trade of his way, and when he is olde, he shall not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich ruleth the poore, and the borower is seruant to the man that lendeth.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth iniquitie, shall reape affliction, and the rodde of his anger shall faile.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that hath a good eye, he shalbe blessed: for he giueth of his bread vnto the poore.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out the scorner, and strife shall go out: so contention and reproche shall cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Hee that loueth purenesse of heart for the grace of his lippes, the King shalbe his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of the Lord preserue knowledge: but hee ouerthroweth the wordes of the transgressour.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slouthfull man saith, A lyon is without, I shall be slaine in the streete.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strage women is as a deepe pit: he with whom the Lord is angry, shall fall therein.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishnesse is bounde in the heart of a childe: but the rodde of correction shall driue it away from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 Hee that oppresseth the poore to increase him selfe, and giueth vnto the riche, shall surely come to pouertie.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline thine eare, and heare the wordes of the wise, and apply thine heart vnto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it shalbe pleasant, if thou keepe them in thy bellie, and if they be directed together in thy lippes.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy confidence may be in the Lord, I haue shewed thee this day: thou therefore take heede.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Haue not I written vnto thee three times in counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 That I might shewe thee the assurance of the wordes of trueth to answere the wordes of trueth to them that sende to thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Robbe not the poore, because hee is poore, neither oppresse the afflicted in iudgement.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For the Lord will defende their cause, and spoyle the soule of those that spoyle them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with an angrie man, neither goe with the furious man,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Least thou learne his wayes, and receiue destruction to thy soule.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not thou of them that touch the hand, nor among them that are suretie for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast nothing to paye, why causest thou that he should take thy bed from vnder thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Thou shalt not remooue the ancient bounds which thy fathers haue made.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Thou seest that a diligent man in his businesse standeth before Kings, and standeth not before the base sort.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
