Yuⱨanna 19
1 Xuning bilǝn, Pilatus Əysani elip berip ⱪamqilatti.
Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megostoroztatta.
2 Lǝxkǝrlǝr tikǝnlik xahlarni ɵrüp, bir taj yasap, uning bexiƣa kiydürüxti wǝ uningƣa [xaⱨanǝ] sɵsün rǝnglik bir ton kiydürüp,
A vitézek tövisből koronát fontak, a fejére tették, bíbor köntöst adtak reá,
3 uning aldiƣa kelip: — Yaxiƣayla, i Yǝⱨudiylarning «padixaⱨi»! — dǝp mǝshirǝ ⱪilixip, uning yüzigǝ ⱪayta-ⱪayta kaqat saldi.
és ezt mondták: „Üdvözlégy, zsidók királya!“És arcul csapdosták őt.
4 Pilatus bolsa yǝnǝ ordisidin qiⱪip, halayiⱪⱪa: — Mana! Uningdin ⱨeqⱪandaⱪ jinayǝt tapalmiƣanliⱪimni bilixinglar üqün, uni silǝrning aldinglarƣa elip qiⱪtim, — dedi.
Majd ismét kiment Pilátus, és mondta nekik: „Íme, kihozom őt nektek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.“
5 Buning bilǝn Əysa bexiƣa tikǝnlik taj wǝ uqisiƣa sɵsün ton kiygüzülgǝn ⱨalda taxⱪiriƣa elip qiⱪildi. Pilatus ularƣa: — Ⱪaranglar, u adǝmgǝ! — dedi.
Kiment azért Jézus a töviskoronát és a bíborköntöst viselve. És mondta nekik Pilátus: „Íme, az ember!“
6 Bax kaⱨinlar wǝ ⱪarawullar uni kɵrüp: — Uni krestlǝng, krestlǝng! — dǝp warⱪiraxti. Pilatus ularƣa: — Uni elip berip ɵzünglar krestlǝnglar! Qünki mǝn uningdin ⱨeqⱪandaⱪ jinayǝt tapalmidim! — dedi.
Mikor meglátták őt a papi fejedelmek és a szolgák, így kiáltoztak: „Feszítsd meg, feszítsd meg!“Pilátus ezt mondta nekik: „Vigyétek el őt ti, és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt őbenne.“
7 Yǝⱨudiylar uningƣa jawabǝn: — Bizdǝ xundaⱪ bir ⱪanun bar. Xu ⱪanunimizƣa asasǝn u ɵlümgǝ mǝⱨkum ⱪilinixi kerǝk, qünki u ɵzini Hudaning Oƣli dǝp atiwaldi.
A zsidók így feleltek neki: „Nekünk törvényünk van, és ami törvényünk szerint meg kell halnia, mivel Isten Fiává tette magát.“
8 Pilatus bu sɵzni anglap tehimu ⱪorⱪup,
Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémült,
9 yǝnǝ ordisiƣa kirip, Əysadin: — Sǝn zadi ⱪǝyǝrdin kǝlgǝn? — dǝp soridi. Lekin Əysa uningƣa jawab bǝrmidi.
ismét bement a törvényházba, és szólt Jézusnak: „Honnan való vagy te?“De Jézus nem felelt neki.
10 Xunga Pilatus uningƣa: — Sǝn manga gǝp ⱪilmamsǝn? Seni ⱪoyup berixkǝ ⱨoⱪuⱪum barliⱪini, xundaⱪla krestlǝxkimu ⱨoⱪuⱪum barliⱪini bilmǝmsǝn? — dedi.
Pilátus ekkor ezt mondta neki: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy megfeszíttesselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?“
11 Əysa jawabǝn: — Sanga ǝrxtin berilmigǝn bolsa, mening üstümdin ⱨeqⱪandaⱪ ⱨoⱪuⱪung bolmiƣan bolatti. Xuning üqün meni sanga tapxurup bǝrgǝn adǝmning gunaⱨi tehimu eƣirdur, — dedi.
Jézus így felelt: „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: nagyobb bűne van azért annak, aki a te kezedbe adott engem.“
12 Xu qaƣdin tartip, Pilatus uni ⱪoyuwetixkǝ amal izdǝytti. Lekin Yǝⱨudiylar warⱪirixip: — Bu adǝmni ⱪoyuwǝtsingiz, siz Ⱪǝysǝrning dosti bolmiƣan bolisiz! Ɵzini padixaⱨ degǝn ⱨǝrbir kixi Ⱪǝysǝrgǝ ⱪarxi qiⱪⱪan bolidu! — dǝp quⱪan selixti.
Ettől fogva igyekezett Pilátus őt szabadon bocsátani, de a zsidók így kiáltoztak: „Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: aki magát királlyá teszi, az ellene szegül a császárnak!“
13 Pilatus bu sɵzlǝrni anglap, Əysani taxⱪiriƣa qiⱪardi wǝ «tax tahtayliⱪ ⱨoyla» dǝp atalƣan, ibraniy tilida «Gabbata» dǝp atalƣan yǝrdǝ «soraⱪ tǝhti»gǝ olturdi
Amikor pedig Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozta Jézust, és leült a bírói székbe azon a helyen, amelyet Márványkövezetnek hívtak, héberül pedig Gabbatának.
14 (u waⱪit ɵtüp ketix ⱨeytining tǝyyarliⱪ künining altinqi saiti ǝtrapida idi). Pilatus Yǝⱨudiylarƣa: Mana bu silǝrning padixaⱨinglardur! — dedi.
Akkor a húsvét péntekje volt, és mintegy hat óra. És mondta a zsidóknak: „Íme, a ti királyotok!“
15 Lekin ular warⱪirixip: — Yoⱪiting, yoⱪiting, uni krestlǝng! — dedi. Pilatus ularƣa: — Meni padixaⱨinglarni krestligin, dǝmsilǝr? — dedi. Bax kaⱨinlar jawabǝn: — Ⱪǝysǝrdin baxⱪa ⱨeqⱪandaⱪ padixaⱨimiz yoⱪtur! — dǝp [towlaxti]. Buning bilǝn Pilatus uni krestlǝxkǝ ularƣa tapxurup bǝrdi.
Azok pedig kiáltoztak: „Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt!“Mondta nekik Pilátus: „A ti királyotokat feszítsem meg?“A papi fejedelmek így feleltek: „Nem királyunk van, hanem császárunk!“
16 [Lǝxkǝrlǝr] Əysani elip mangdi. U ɵz krestini yüdüp, «Bax sɵngǝk jayi» (ibraniy tilida «Golgota») degǝn yǝrgǝ bardi.
Akkor átadta őt nekik, hogy megfeszítsék. Átvették tehát Jézust, és elvitték.
És felemelve a keresztfáját, elment az úgynevezett Koponya-hegyre, amelyet héberül Golgotának hívnak,
18 Ular uni xu yǝrdǝ yǝnǝ ikki kixi bilǝn tǝng krestkǝ tartti; bu tǝripidǝ birsi, u tǝripidǝ birsi wǝ Əysa ularning otturisida krestkǝ tartildi.
ahol megfeszítették őt, és ővele másik kettőt, egyfelől és másfelől, középen pedig Jézust.
19 Pilatus tahtiƣa elan yezip krestkǝ bekitip ⱪoydi. Uningƣa: — «Nasarǝtlik Əysa — Yǝⱨudiylarning padixaⱨi» dǝp yezilƣanidi.
Pilátus pedig feliratot is készíttetett, és feltétette a keresztfára. Az írás pedig ez volt: a názáreti Jézus, a zsidók királya.
20 Əysa krestlinidiƣan yǝr xǝⱨǝrgǝ yeⱪin bolƣaqⱪa, nurƣun Yǝⱨudiylar tahtidiki sɵzlǝrni oⱪudi. Tahtidiki sɵzlǝr ibraniyqǝ, latinqǝ wǝ grekqǝ yeziⱪta yezilƣanidi.
Sokan olvasták ezt a feliratot a zsidók közül, mivel közel volt a városhoz az a hely, ahol Jézust megfeszítették, héberül, görögül és latinul volt írva.
21 Xunga Yǝⱨudiylarning bax kaⱨinliri Pilatusⱪa: — «Yǝⱨudiylarning padixaⱨi» dǝp yazmang, bǝlki «U ɵzini mǝn Yǝⱨudiylarning padixaⱨi, degǝn» dǝp yezing, — deyixti.
A zsidók papi fejedelmei akkor azt mondták Pilátusnak: „Ne azt írd: A zsidók királya! – hanem ahogy ő mondta: A zsidók királya vagyok.“
22 Biraⱪ Pilatus jawabǝn: — Yazidiƣanni yezip boldum! — dedi.
Pilátus így felelt: „Amit megírtam, megírtam.“
23 Lǝxkǝrlǝr Əysani krestligǝndin keyin, uning kiyimlirini elip, tɵtkǝ bɵlüp, ⱨǝrbir lǝxkǝr bir ülüxtin elixti; ular ⱨǝm iqidiki uzun kɵnglǝknimu elixti; lekin bu kɵnglǝk tikilmigǝn, üstidin ayiƣiƣiqǝ bir pütün toⱪulƣanidi.
A vitézek pedig, amikor megfeszítették Jézust, elvették felsőruháit, és négy részre osztották, egy-egy részt mindegyik vitéznek. A köntös pedig varratlan volt, felülről végig egybeszőve.
24 Xuning üqün lǝxkǝrlǝr bir-birigǝ: — Buni yirtmayli, bǝlki qǝk tartixayli, kimgǝ qiⱪsa xu alsun, — deyixti. Bu ixlar muⱪǝddǝs yazmilardiki munu sɵzlǝr ǝmǝlgǝ axurulux üqün yüz bǝrdi: — «Ular mening kiyimlirimni ɵz arisida ülǝxti, Mening kɵnglikimgǝ erixix üqün qǝk taxlaxti». Dǝrwǝⱪǝ, lǝxkǝrlǝr xundaⱪ ⱪilixti.
Ekkor azt mondták egymásnak: „Ezt ne hasítsuk el, hanem vessünk sorsot rá, kié legyen.“Hogy beteljesedjen az Írás, amely ezt mondja: „Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek.“A vitézek tehát ezeket tették.
25 Əysaning krestining yenida anisi, anisining singlisi, Klopasning ayali Mǝryǝm wǝ Magdalliⱪ Mǝryǝmlǝr turatti.
Jézus keresztje alatt pedig ott állt anyja, és anyjának nőtestvére, Mária, a Klópás felesége és a magdalai Mária.
26 Əysa anisi bilǝn ɵzi sɵyidiƣan muhlisining birgǝ turƣanliⱪini kɵrüp, anisiƣa: — I hanim, mana sening oƣlung! — dedi.
Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, akit szeretett, ezt mondta az anyjának: „Asszony, íme, a te fiad!“
27 Andin u bu muhlisⱪa: — Mana sening anang! — dedi. Xundin etibarǝn, u muhlis uni ɵzining ɵyidǝ turƣuzdi.
Azután ezt mondta a tanítványnak: „Íme, a te anyád!“És ettől az órától magához fogadta őt az a tanítvány.
28 Andin Əysa ⱨǝmmǝ ixlarning tamam bolƣinini bilip (muⱪǝddǝs yazmilardiki bexarǝt ǝmǝlgǝ axurulux üqün): — Ussap kǝttim! — dedi.
Jézus ezek után tudva, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, ezt mondta: „Szomjazom.“
29 U yǝrdǝ sirkǝ xarab bilǝn toldurulƣan bir koza bar idi. Ular bir parqǝ bulutni sirkǝ xarabⱪa qilap, bir lepǝkgül ƣoliƣa baƣlap, Əysaning aƣziƣa tǝnglidi.
Volt pedig ott egy ecettel, teli edény. Egy szivacsot megtöltve ecettel izsópra téve, odavitték a szájához.
30 Əysa sirkǝ xarabni iqkǝndin keyin: — Tamam boldi! — dedi-dǝ, bexini tɵwǝn ⱪilip, roⱨini tapxurup bǝrdi.
Mikor pedig elvette Jézus az ecetet, ezt mondta: „Elvégeztetett!“És lehajtva fejét, kibocsátotta lelkét.
31 U küni [ɵtüp ketix ⱨeytining] tǝyyarliⱪ küni bolƣaqⱪa, krestlǝngǝnlǝrning jǝsǝtlirini xabat künidǝ kresttǝ ⱪaldururmasliⱪ üqün (xabat küni «uluƣ kün» ⱨesablanƣaqⱪa) Yǝⱨudiylar Pilatustin krestlǝngǝnlǝrning putlirini qeⱪip andin jǝsǝtlirini kresttin tezrǝk qüxürüwetixni tǝlǝp ⱪildi.
A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át ne maradjanak a keresztfán, mivel péntek volt (mert annak a szombatnak napja nagy nap volt), kérték Pilátust, hogy törjék el azoknak lábszárait, és vegyék le őket.
32 Xuning bilǝn lǝxkǝrlǝr berip Əysa bilǝn billǝ krestlǝngǝn birinqi andin ikkinqi adǝmning putlirini qaⱪti.
Eljöttek ekkor a vitézek, és eltörték az elsőnek lábszárait és a másikét is, akit vele együtt feszítettek meg.
33 Lekin Əysaƣa kǝlgǝndǝ, uning alliⱪaqan ɵlgǝnlikini kɵrdi, xuning bilǝn uning putini qaⱪmidi.
Amikor pedig Jézushoz értek, és látták, hogy ő már halott, nem törték el a lábszárait,
34 Əmma lǝxkǝrlǝrdin biri uning biⱪiniƣa nǝyzini sanjiwidi, xuan ⱪan wǝ su eⱪip qiⱪti.
hanem egy a vitézek közül dárdával döfte át az oldalát, és azonnal vér és víz jött ki abból.
35 Buni kɵrgüqi silǝrning ixinixinglar üqün guwaⱨliⱪ beridu; kɵrgüqining guwaⱨliⱪi ⱨǝⱪtur, u ɵzining eytⱪanlirini ⱨǝⱪ dǝp bilidu.
És aki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.
36 Bu ixlarning ⱨǝmmisi muⱪǝddǝs yazmilarda: «Uning bir tal sɵngikimu sundurulmaydu» wǝ yǝnǝ bir bexarǝttǝ: «Ular ɵzliri sanjiƣan adǝmgǝ ⱪaraydu» dǝp aldin eytilƣanlarni ǝmǝlgǝ axurux üqün yüz bǝrdi.
Mert azért történtek ezek, hogy beteljesedjen az Írás: „Csontja ne töressék meg.“
Másutt ismét így szól az Írás: „Néznek majd arra, akit átszegeztek.“
38 Bu ixlardin keyin, Arimatiyaliⱪ Yüsüp Pilatustin Əysaning jǝsitini elip ketixni tǝlǝp ⱪildi (Yüsüp Əysaning muhlisliridin idi, lekin Yǝⱨudiylardin ⱪorⱪⱪini üqün buni mǝhpiy tutatti); Pilatus ruhsǝt bǝrdi, xuning bilǝn Yüsüp berip Əysaning jǝsitini elip kǝtti.
Ezek után az arimatiai József (aki Jézus tanítványa volt, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), megkérte Pilátust hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Elment tehát, és levette Jézus testét.
39 Burun bir keqisi Əysaning yeniƣa kǝlgǝn ⱨeliⱪi Nikodimmu murmǝkki bilǝn sǝbrǝ arilaxturulƣan huxbuy dora-dǝrmandin yüz jingqǝ elip, [uning] [bilǝn billǝ] kǝldi.
Eljött Nikodémus is (aki éjszaka ment Jézushoz először), hozva mirhából és aloéból való kenetet, mintegy százfontnyit.
40 Ikkiylǝn Əysaning jǝsitini Yǝⱨudiylarning dǝpnǝ ⱪilix aditi boyiqǝ dora-dǝrmanlarni qeqip, kanap rǝhtlǝr bilǝn orap kepǝnlidi.
Fogták tehát Jézus testét, lepedőkbe göngyölték illatos szerekkel együtt, amint a zsidóknál szokás temetni.
41 Əysa krestlǝngǝn yǝrdǝ bir baƣ bolup, baƣning iqidǝ tehi ⱨeqkim yǝrlǝnmigǝn yengi bir box yǝrlik bar idi.
Azon a helyen pedig, ahol megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek.
42 Bu Yǝⱨudiylarning ⱨeytining tǝyyarliⱪ küni bolƣaqⱪa ⱨǝm bu yǝrlik yeⱪin jayda bolƣanliⱪi üqün, ular Əysani xu yǝrlikkǝ ⱪoydi.
A zsidók péntekje miatt, mivel az a sír közel volt, abban helyezték el Jézust.
