Pend-nesihetler 6
1 I oghlum, eger dostunggha borun bolghan bolsang, Yat kishining qerzini töleshke qol bériship wede bergen bolsang,
Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,
2 Eger öz sözüngdin ilin’ghan bolsang, Öz wedeng bilen baghlinip qalsang,
tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:
3 U yéqiningning qoligha chüshkenliking üchün, Amal qilip özüngni uningdin qutquz — Derhal yéqiningning yénigha bérip, özüngni kemter tutup [shu ishtin] xaliy qilishini ötünüp sora.
tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;
4 Jeren shikarchining qolidin qutulushqa tirishqandek, Qush owchining qolidin chiqishqa tirishqandek, Qutulmighuche uxlap yatma, Hetta ügdep arammu alma.
ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;
menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.
6 I hurun, chömülining yénigha bérip [uningdin ögen], Uning tirikchilik yollirigha qarap dana bol.
Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:
7 Ularning bashliqi, emeldari, hökümdari yoq bolsimu,
ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,
8 Lékin ular yazda yilning éhtiyaji üchün ash topliwalidu, Hosul peslide ozuq teyyarliwalidu.
elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.
9 I hurun, qachan’ghiche uxlap yatisen? Qachan ornungdin turisen?
Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?
10 Sen: — Birdem köz yumuwalay, birdem uxliwalay, Birdem qolumni qoshturup yétiwalay, — deysen.
Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:
11 Lékin uxlap yatqanda, miskinlik qaraqchidek kélip séni basidu, Yoqsulluq xuddi qoralliq bulangchidek hujumgha ötidu.
majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
12 Erzimes, peyli buzuq adem hemmila yerde yalghan éytip, peslikni sözleydu.
Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,
13 U köz qisip, Putliri bilen ishare qilip, Barmaqliri bilen körsitidu;
hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;
14 Könglide aldamchiliqla yatidu, U daim rezillikning koyida bolidu, Hemmila yerde jédel-majira tériydu.
ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.
15 Shunga uninggha békitilgen balayi’qaza uni tuyuqsiz basidu, U biraqla dawalighusiz yanjilidu.
Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.
16 Perwerdigar nepretlinidighan alte nerse bar, Berheq, yette nerse Uninggha yirginchliktur.
Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:
17 Ular bolsa, Tekebburluq bilen qaraydighan köz, Yalghan sözleydighan til, Bigunahlarning qénini töküzidighan qol,
Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;
18 Suyiqest oylaydighan köngül, Yamanliq qilishqa téz yügüreydighan putlar,
szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;
19 Yalghan sözleydighan saxta guwahchi, Burader-qérindashliri arisigha bölgünchilik salghuchi kishidur.
hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.
20 I oghlum, atangning emrige emel qil; Anangning körsetmisidin chiqma.
Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;
21 Ularning sözini qelbingge téngip, Ularni boynunggha marjandek qilip ésiwal.
kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.
22 Yolgha chiqqiningda ular séni yétekleydu, Uxlighiningda ular séni saqlaydu, Uyqudin oyghan’ghiningda ular séni xewerlendüridu.
Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.
23 Chünki [Xudaning] permani yoruq chiragh, Uning muqeddes qanuni nurdur; Terbiyening tenbihliri bolsa hayatliq yolidur.
Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.
24 Ular séni buzuq xotundin saqlighuchi, Yat xotunning shérin sözliridin yiraq qilghuchidur.
Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.
25 Uning guzellikige könglüngni baghlimighin, Uning qash-köz oynitishi séni esirge almisun.
Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.
26 Chünki buzuq ayallar tüpeylidin ademler bir parche nan’ghimu zar bolidu, Yat ademning [zinaxor] ayali bolsa kishining qimmetlik jénini özige ow qiliwalidu.
Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.
27 Otni qoynunggha salsang, Öz kiyimingni köydürmemsen?
Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,
28 Choghning üstide dessep mangsang putungni köydürmemsen?
avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?
29 Bashqilarning ayali bilen bir orunda yatidighan kishi shundaq bolidu; Kim uninggha tégip ketse aqiwitidin qutulalmaydu.
Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.
30 Ach qalghanda qorsiqini toyghuzush üchün oghriliq qilghan kishini bashqilar kemsitmeydu;
Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;
31 Shundaq turuqluq u tutulup qalsa, Igisige yettini töleshke toghra kélidu; U öz öyidiki hemme nersisini tapshuridu.
ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.
32 Halbuki, bashqilarning xotuni bilen zina qilghuchi uningdinmu [better bolup], tolimu ghepletliktur; Undaq qilghuchi öz-özini halak qilidu.
Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.
33 U zexmet yeydu, shermende bolidu, Uning reswasi héch öchürülmeydu.
Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.
34 Chünki künlesh oti erni derghezepke keltüridu, Intiqam alghan künide u héch rehim qilmaydu.
Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,
35 Tölem puli bérey désengmu u qobul qilmaydu, Herqanche sowgha-salam bersengmu uni bésiqturghili bolmaydu.
nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.
