Mezmurlar 112

1 Övgüler sunun RAB'be! Ne mutlu RAB'den korkan insana, O'nun buyruklarından büyük zevk alana!

Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

2 Soyu yeryüzünde güç kazanacak, Doğruların kuşağı kutsanacak.

Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

3 Bolluk ve zenginlik eksilmez evinden, Sonsuza dek sürer doğruluğu.

Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

4 Karanlıkta ışık doğar dürüstler için, Lütfeden, sevecen, doğru insanlar için.

A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

5 Ne mutlu eli açık olan, ödünç veren, İşlerini adaletle yürüten insana!

Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

6 Asla sarsılmaz, Sonsuza dek anılır doğru insan.

mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

7 Kötü haberden korkmaz, Yüreği sarsılmaz, RAB'be güvenir.

Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

8 Gözü pektir, korku nedir bilmez, Sonunda düşmanlarının yenilgisini görür.

Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

9 Armağanlar dağıttı, yoksullara verdi; Doğruluğu sonsuza dek kalıcıdır, Gücü ve saygınlığı artar.

Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

10 Kötü kişi bunu görünce kudurur, Dişlerini gıcırdatır, kendi kendini yer, bitirir. Kötülerin dileği boşa çıkar.

A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.