< Panaghoy 3 >

1 Ako ang tao na nakakita ng pagdadalamhati sa pamalo ng iyong poot.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Ako'y kaniyang pinatnubayan at pinalakad sa kadiliman, at hindi sa liwanag.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Tunay na laban sa akin ay kaniyang iginagalaw ang kaniyang kamay na muli't muli buong araw.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 Ang aking laman at aking balat ay pinatanda niya; kaniyang binali ang aking mga buto.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 Ako'y kinalaban niya, at kinulong ako ng hirap at pagdaramdam.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 Kaniyang pinatahan ako sa mga madilim na dako, gaya ng nangamatay nang malaon.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 Kaniyang binakuran ako na anopa't ako'y hindi makalabas; kaniyang pinabigat ang aking tanikala.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Oo, pagka ako'y dumadaing, at humihinging tulong, kaniyang pinagsasarhan ang aking daing.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 Kaniyang binakuran ang aking mga daan ng tinabas na bato, kaniyang iniliko ang aking mga landas.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 Siya'y parang oso na nagaabang sa akin, parang leon sa mga kubling dako.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 Kaniyang iniligaw ang aking mga lakad, at ako'y pinagwaraywaray niya; kaniyang ipinahamak ako;
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 Kaniyang iniakma ang kaniyang busog, at ginawa akong pinaka tanda sa pana.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 Ang mga pana ng kaniyang lalagyan ng pana ay kaniyang isinasaksak sa aking mga bato ng katawan.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Ako'y naging kakutyaan sa aking buong bayan, at kanilang awit buong araw.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 Kaniyang pinuspos ako ng kapanglawan, kaniyang sinuya ako ng ajenjo.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 Kaniya namang biningot ang aking mga ngipin ng mga maliliit na grava; kaniyang tinabunan ako ng mga abo.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 At iyong inilayo ang aking kaluluwa sa kapayapaan; ako'y nakalimot ng kaginhawahan.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 At aking sinabi, Ang lakas ko'y nawala, at ang aking pagasa sa Panginoon.
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Alalahanin mo ang aking pagdadalamhati at ang aking karalitaan, ang ajenjo at ng apdo.
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Ang kaluluwa ko'y naaalaala pa nila, at napangumbaba sa loob ko.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Ito ang ginugunita ko sa aking pagiisip; kaya't may pagasa ako.
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Sa mga kaawaan nga ng Panginoon ay hindi tayo nalipol, sapagka't ang kaniyang mga habag ay hindi nauubos.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 Ang mga yao'y bago tuwing umaga, dakila ang inyong pagtatapat.
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 Ang Panginoon ay aking bahagi, sabi ng aking kaluluwa; kaya't ako'y aasa sa kaniya.
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 Ang Panginoon ay mabuti sa kanila na nangaghihintay sa kaniya, sa kaluluwa na humahanap sa kaniya.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Mabuti nga na ang tao ay umasa at maghintay na tahimik sa pagliligtas ng Panginoon.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Mabuti nga sa tao na magpasan ng pamatok sa kaniyang kabataan.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Maupo siyang magisa at tumahimik, sapagka't kaniyang iniatang sa kaniya.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Sumubsob siya sa alabok, kung gayo'y magkakaroon siya ng pagasa.
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Ibigay niya ang kaniyang pisngi sa sumasakit sa kaniya; mapuspos siya ng kadustaan.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 Sapagka't ang Panginoon ay hindi magtatakuwil magpakailan man.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Sapagka't bagaman siya'y nagpapapanglaw, gayon ma'y magpapakita siya ng habag ayon sa kasaganaan ng kaniyang mga kaawaan.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Sapagka't siya'y hindi kusang dumadalamhati, o nagpapapanglaw man sa mga anak ng mga tao.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 Na yapakan sa ilalim ng paa ang lahat ng bihag sa lupa.
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 Na iliko ang matuwid ng tao sa harap ng mukha ng Kataastaasan,
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 Na iligaw ang tao sa kaniyang usap, hindi kinalulugdan ng Panginoon.
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Sino siya na nagsasabi, at nangyayari, kung hindi iniuutos ng Panginoon?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Hindi baga sa bibig ng Kataastaasan nanggagaling ang masama't mabuti?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Bakit dumadaing ang taong may buhay, ang tao dahil sa parusa sa kaniyang mga kasalanan?
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Ating usisain at suriin ang ating mga lakad, at manumbalik sa Panginoon.
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Igawad natin ang ating puso sangpu ng ating mga kamay sa Dios sa langit.
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 Kami ay sumalangsang at nanghimagsik; ikaw ay hindi nagpatawad.
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 Tinakpan mo ang iyong sarili ng galit at hinabol mo kami; ikaw ay pumatay, ikaw ay hindi naawa.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 Tinakpan mo ang iyong sarili ng alapaap, na anopa't hindi makadaan ang anomang panalangin.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Iyong ginawa kaming parang tapon at dumi sa gitna ng mga bayan.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 Ibinukang maluwang ng lahat naming kaaway ang kanilang bibig laban sa amin.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Takot at ang hukay ay dumating sa amin, ang pagkasira at pagkagiba.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Ang mata ko'y dumadaloy ng mga ilog ng tubig, dahil sa pagkapahamak ng anak na babae ng aking bayan.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 Ang mata ko'y dinadaluyan at hindi naglilikat, na walang pagitan.
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 Hanggang sa ang Panginoon ay tumungo, at tumingin mula sa langit.
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 Kinikilos ng aking mata ang aking kaluluwa, dahil sa lahat na anak na babae ng aking bayan.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Lubha nila akong hinahabol na parang ibon, na mga kaaway kong walang kadahilanan.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Kanilang pinaikli ang aking buhay sa bilangguan at hinagis ako ng bato.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Tubig ay nagsisihuho sa aking ulo; aking sinabi, Ako'y nahiwalay.
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 Ako'y tumawag sa iyong pangalan, Oh Panginoon, mula sa kababababaang hukay.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 Iyong dininig ang aking tinig; huwag mong ikubli ang iyong pakinig sa aking hingal, sa aking daing.
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Ikaw ay lumapit sa araw na ako'y tumawag sa iyo; iyong sinabi, Huwag kang matakot.
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Oh Panginoon, iyong ipinagsanggalang ang mga usap ng aking kaluluwa; iyong tinubos ang aking buhay.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 Oh Panginoon, iyong nakita ang aking pagkakamali; hatulan mo ang aking usap.
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Iyong nakita ang lahat nilang panghihiganti, at ang lahat nilang pasiya laban sa akin.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 Iyong narinig ang kanilang pagduwahagi, Oh Panginoon, at lahat nilang pasiya laban sa akin,
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 Ang mga labi ng nagsisibangon laban sa akin, at ang kanilang pasiya laban sa akin buong araw.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Masdan mo ang kanilang pagupo, at ang kanilang pagtayo; ako ang kanilang awit.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Ikaw ay magbibigay sa kanila ng kagantihan, Oh Panginoon, ayon sa gawa ng kanilang mga kamay.
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Iyong papagmamatigasin ang kanilang puso, ang iyong sumpa sa kanila.
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Iyong hahabulin sila sa galit, at iyong lilipulin sila mula sa silong ng langit ng Panginoon.
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!

< Panaghoy 3 >