Psaltaren 16
1 En sång av David. Bevara mig, Gud, ty jag tager min tillflykt till dig.
Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
2 Jag säger till HERREN: "Du är ju Herren; för mig finnes intet gott utom dig;
Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
3 de heliga som finnas i landet, de äro de härliga till vilka jag har allt mitt behag."
A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
4 Men de som taga sig en annan gud, de hava stora vedermödor; jag vill icke offra deras drickoffer av blod eller taga deras namn på mina läppar.
Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
5 HERREN är min beskärda del och bägare; du är den som uppehåller min arvedel.
Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
6 En lott har tillfallit mig i det ljuvliga, ja, ett arv som behagar mig väl.
A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
7 Jag vill lova HERREN, ty han giver mig råd; ännu om natten manar mig mitt innersta.
Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
8 Jag har haft HERREN för mina ögon alltid; ja, han är på min högra sida, jag skall icke vackla.
Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
9 Fördenskull gläder sig mitt hjärta, och min ära fröjdar sig; jämväl min kropp får bo i trygghet.
Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
10 Ty du skall icke lämna min själ åt dödsriket, du skall icke låta din fromme få se graven. (Sheol h7585)
Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol h7585)
11 Du skall kungöra mig livets väg; inför ditt ansikte är glädje till fyllest, ljuvlighet i din högra hand evinnerligen.
“Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!
