< Ordspråksboken 5 >
1 Min son, akta på min vishet, böj ditt öra till mitt förstånd,
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 så att du bevarar eftertänksamhet och låter dina läppar taga kunskap i akt.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 Se, av honung drypa en trolös kvinnas läppar, och halare än olja är hennes mun.
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 Men på sistone bliver hon bitter såsom malört och skarp såsom ett tveeggat svärd.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
5 Hennes fötter styra nedåt mot döden till dödsriket draga hennes steg. (Sheol )
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol )
6 Livets väg vill hon ej akta på; hennes stigar äro villostigar, fastän hon ej vet det.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Så hören mig nu, I barn, och viken icke ifrån min muns tal.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Låt din väg vara fjärran ifrån henne, och nalkas icke dörren till hennes hus.
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 Må du ej åt andra få offra din ära, ej dina år åt en som hämnas grymt;
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 må icke främmande få mätta sig av ditt gods och dina mödors frukt komma i en annans hus,
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 så att du själv på sistone måste sucka, när ditt hull och ditt kött är förtärt.
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 och säga: "Huru kunde jag så hata tuktan, huru kunde mitt hjärta så förakta tillrättavisning!
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 Varför lyssnade jag icke till mina lärares röst, och böjde icke mitt öra till dem som ville undervisa mig?
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 Föga fattas nu att jag har drabbats av allt vad ont är, mitt i församling och menighet.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Drick vatten ur din egen brunn det vatten som rinner ur din egen källa.
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Icke vill du att dina flöden skola strömma ut på gatan, dina vattenbäckar på torgen?
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Nej, dig allena må de tillhöra, och ingen främmande jämte dig.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Din brunn må vara välsignad, och av din ungdoms hustru må du hämta din glädje;
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 hon, den älskliga hinden, den täcka gasellen, hennes barm förnöje dig alltid, i hennes kärlek finne du ständig din lust.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 Min son, icke skall du hava din lust i en främmande kvinna? Icke skall du sluta din nästas hustru i din famn?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 Se, för HERRENS ögon ligga var människas vägar blottade, och på alla hennes stigar giver han akt.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 Den ogudaktige fångas av sina egna missgärningar och fastnar i sin egen synds snaror.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Han måste dö, därför att han icke lät tukta sig; ja, genom sin stora dårskap kommer han på fall.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.