Psaltaren 127

1 En visa Salomos, i högre choren. Om Herren icke bygger huset, så arbeta de fåfängt, som derpå bygga; om Herren icke förvarar staden, så vaka väktarena fåfängt.

Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.

2 Det är fåfängt, att I bittida uppstån, och sent gån till hvilo, och äten edart bröd med sorg; ty han gifver det sina vänner, vid de sofva.

Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

3 Si, barn äro en Herrans gåfva, och lifsfrukt är en skänk.

Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.

4 Lika som skott uti en stark mans hand, så äro ock de unge dränger.

Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak.

5 Säll är den som sitt koger af dem full hafver; de komma icke på skam, då de med sina fiendar handla i portenom.

Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.