< Psaltaren 126 >
1 En visa i högre choren. När Herren Zions fångar lösandes varder, så skole vi varda såsom drömmande.
Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
2 Då skall vår mun full med löje varda, och vår tunga full med fröjd: då skall man säga ibland Hedningarna: Herren hafver gjort stor ting med dem.
Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
3 Herren hafver gjort stor ting med oss; dess äre vi glade.
Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
4 Herre, vänd vårt fängelse, såsom du de strömmar söderut uttorkat hafver.
Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
5 De som med tårar så, skola med glädje uppskära.
Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
6 De gå åstad och gråta, och bära ut ädla säd; och komma med glädje, och bära sina kärfvar.
menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.