Proverbios 29
1 El hombre que reprendido endurece la cerviz, de repente será quebrantado: ni habrá para él medicina.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Cuando los justos dominan, el pueblo se alegra: mas cuando domina el impío, el pueblo gime.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 El hombre que ama la sabiduría, alegra a su padre: mas el que da de comer a rameras, perderá la hacienda.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 El rey con el juicio afirma la tierra: mas el hombre amigo de presentes, la destruirá.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 El hombre que lisonjea a su prójimo, red tiende delante de sus pasos.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 Por la prevaricación del hombre malo hay lazo: mas el justo cantará, y se alegrará.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Conoce el justo el derecho de los pobres: mas el impío no entiende sabiduría.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 Los hombres burladores enlazan la ciudad: mas los sabios apartan el furor.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Si el hombre sabio contendiere con el insensato, que se enoje, o que se ría, no tendrá reposo.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 Los hombres sangrientos aborrecen al perfecto: mas los rectos buscan su contentamiento.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Todo su espíritu echa fuera el insensato: mas el sabio al fin le sosiega.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 Del señor que escucha la palabra mentirosa, todos sus criados son impíos.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 El pobre y el usurero se encontraron: Jehová alumbra los ojos de ambos.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 El rey que juzga con verdad a los pobres, su trono será firme para siempre.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 La vara y la corrección dan sabiduría: mas el muchacho suelto avergonzará a su madre.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Cuando los impíos son muchos, mucha es la prevaricación: mas los justos verán su ruina.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Corrige a tu hijo, y darte ha descanso; y dará delicias a tu alma.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Sin profecía el pueblo será disipado: mas el que guarda la ley, bienaventurado él.
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 El siervo no será castigado con palabras; porque entiende, y no responde.
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 ¿Has visto hombre ligero en sus palabras? mas esperanza hay del insensato que de él.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 El que regala a su siervo desde su niñez, a la postre será su hijo.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 El hombre enojoso levanta contiendas; y el furioso muchas veces peca.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 La soberbia del hombre le abate; y al humilde de espíritu sustenta la honra.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 El compañero del ladrón aborrece su vida; oirá maldiciones, y no le denunciará.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 El temor del hombre pondrá lazo: mas el que confía en Jehová será levantado.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Muchos buscan el favor del príncipe: mas el juicio de cada uno de Jehová es.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 Abominación es a los justos el hombre inicuo: mas abominación es al impío el de rectos caminos.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
