Proverbios 17
1 Mejor es un bocado de pan seco, y en paz, que la casa de cuestión llena de víctimas.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 El siervo prudente se enseñoreará del hijo deshonrador; y entre los hermanos partirá la herencia.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 Afinador a la plata, y fragua al oro: mas Jehová prueba los corazones.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 El malo está atento al labio inicuo; y el mentiroso escucha a la lengua maldiciente.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 El que escarnece al pobre, afrenta a su hacedor; y el que se alegra en la calamidad ajena no será sin castigo.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Corona de los viejos son los hijos de los hijos; y la honra de los hijos, sus padres.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 No conviene al insensato el labio excelente: ¿cuánto menos al príncipe el labio mentiroso?
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Piedra preciosa es el presente en ojos de sus dueños: a donde quiera que se vuelve, da prosperidad.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 El que cubre la prevaricación, busca amistad: mas el que reitera la palabra, aparta al príncipe.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Aprovecha la reprensión en el entendido, más que cien azotes en el insensato.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 El rebelde no busca sino mal; y mensajero cruel será enviado contra él.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Encuentre con el hombre un oso, que le hayan quitado sus cachorros, y no un insensato en su locura.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 El que da mal por bien, no se apartará mal de su casa.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 Soltar las aguas es el principio de la contienda: pues antes que se revuelva el pleito, déjalo.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 El que justifica al impío, y el que condena al justo, ambos a dos son abominación a Jehová.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 ¿De qué sirve el precio en la mano del insensato para comprar sabiduría, no teniendo entendimiento?
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 En todo tiempo ama el amigo: mas el hermano para la angustia es nacido.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 El hombre falto de entendimiento toca la mano, fiando a otro delante de su amigo.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 La prevaricación ama, el que ama pleito; y el que alza su portada, busca quebrantamiento.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 El perverso de corazón nunca hallará bien; y el que revuelve con su lengua, caerá en mal.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 El que engendra al insensato, para su tristeza le engendra; y el padre del insensato no se alegrará.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 El corazón alegre hará buena disposición: mas el espíritu triste seca los huesos.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 El impío toma presentes del seno, para pervertir las veredas del derecho.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 En el rostro del entendido se parece la sabiduría: mas los ojos del insensato, hasta el cabo de la tierra.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 El hijo insensato es enojo a su padre; y amargura a la que le engendró.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Ciertamente condenar al justo, no es bueno: ni herir a los príncipes sobre el derecho.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Detiene sus dichos el que sabe sabiduría; y de preciado espíritu es el hombre entendido.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Aun el insensato cuando calla, es contado por sabio: el que cierra sus labios es entendido.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
