Proverbios 6
1 Hijo mío, si saliste fiador por tu prójimo, Si empeñaste tu palabra a un extraño,
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
2 Si te enredaste con tus palabras, Y quedaste atrapado con los dichos de tu boca,
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 Haz esto ahora, hijo mío, y líbrate. Ya que caíste en las manos de tu prójimo: Vé, humíllate e importuna a tu prójimo.
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 No concedas sueño a tus ojos, Ni adormecimiento a tus párpados.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 Líbrate como gacela de la mano [del cazador], Como un ave de la trampa.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Mira a la hormiga, oh perezoso, Observa sus caminos y sé sabio,
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 La cual, sin tener jefe, Ni gobernador, ni soberano,
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 Prepara en el verano su comida. En el tiempo de la cosecha guarda su sustento.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
9 ¿Hasta cuándo estarás acostado, oh perezoso? ¿Cuándo te levantarás de tu sueño?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Un rato duermes, otro dormitas, Un rato cruzas los brazos y descansas.
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
11 Te llega la miseria como un vagabundo, Y tu necesidad como un hombre armado.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
12 Hombre depravado es el hombre inicuo, Que anda en la perversidad de su boca,
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
13 Guiña con un ojo, menea los pies, Hace señas con los dedos.
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
14 En su corazón hay perversidades, Maquina maldades, y continuamente busca rencillas.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
15 Por tanto, su calamidad vendrá de repente. Súbitamente será quebrantado y no habrá remedio.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
16 Seis [cosas] aborrece Yavé, Y aun siete repugna su alma:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
17 Ojos altivos, boca mentirosa, Manos que derraman sangre inocente,
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
18 Corazón que maquina planes perversos, Pies presurosos para correr al mal,
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
19 Testigo falso que habla mentiras, Y el que enciende discordias entre sus hermanos.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
20 Hijo mío, guarda el mandamiento de tu padre, Y no abandones la instrucción de tu madre.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
21 Átalos continuamente a tu corazón, Enlázalos en torno a tu cuello.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
22 Cuando camines, te guiarán. Cuando duermas, te protegerán. Hablarán contigo al despertar.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
23 Porque el mandamiento es lámpara, La enseñanza es luz Y camino de vida las reprensiones de la instrucción.
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
24 Te guardarán de la mala mujer, De la blandura de la boca de la mujer extraña.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
25 No codicies en tu corazón su hermosura, Ni dejes que te cautive con sus párpados.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
26 Porque si la prostituta busca una hogaza de pan, La adúltera caza una vida preciosa.
Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
27 ¿Tomará el hombre fuego en su seno, Sin que ardan sus ropas?
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
28 ¿Andará un hombre sobre brasas, Sin que se quemen sus pies?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
29 Así sucederá con el que se une a la mujer de su prójimo. Ninguno que la toque quedará impune.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
30 ¿No desprecian al ladrón aunque robe Para llenar su estómago cuando tiene hambre?
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
31 Si es sorprendido, tiene que pagar siete veces Y entregar todo lo que tiene en su casa.
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
32 Pues el adúltero es hombre sin cordura, Destructor de sí mismo es el que lo hace.
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
33 Heridas y deshonra hallará, Y su afrenta no será borrada.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
34 Porque los celos son la ira del hombre. En el día de la venganza no perdonará,
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35 Ni aceptará algún rescate. No se aplacará aunque ofrezcas muchos regalos.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
