Job 36
1 Elihú continuó hablando.
És folytatá Elihu, és monda:
2 “Ténganme un poco más de paciencia y déjenme explicarles. Todavía tengo algo que decir en nombre de Dios.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Compartiré mis amplios conocimientos, y demostraré que mi Creador tiene razón.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Les aseguro que lo que digo no son mentiras, pues soy un hombre cuyos conocimientos son de primer orden.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Dios es poderoso, pero no desprecia a nadie; es poderoso en fuerza y comprensión.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 No mantiene vivo al impío, sino que hace justicia al oprimido.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Siempre presta atención a los que hacen el bien, y los coloca en tronos con los reyes, honrándolos eternamente.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Si están encadenados, atados con cuerdas de sufrimiento,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 entonces les explica lo que han hecho: sus pecados arrogantes.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 Les hace prestar atención y les ordena que dejen de pecar.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 “Si escuchan y hacen lo que Dios dice, vivirán su vida con felicidad.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Pero si no escuchan, tendrán una muerte violenta, ignorantes de Dios.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Los que rechazan a Dios se aferran a su amargura. Incluso cuando él los disciplina, no claman a él por ayuda.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Mueren en su juventud; su vida termina entre los hombres que se prostituyen en el templo.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 A través del sufrimiento, Dios salva a los que sufren; consigue su atención a través de sus problemas.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 “Dios está tratando de rescatarte de las fauces de los problemas a un lugar de libertad y seguridad, llenando tu mesa con los mejores alimentos.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Pero tú te preocupas por la suerte de los malvados; el juicio y la justicia llenan tu mente.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Pero ten cuidado de que tu cólera no te seduzca en la burla; y no dejes que el tamaño del ‘soborno’ te conduzcan al pecado.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 ¿Tu grito de auxilio te sostendrá cuando vengan los problemas?
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 No anheles la noche en la que las personas son arrebatadas repentinamente.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 ¡Cuida que no te vuelvas al mal! Porque es por esto que estás siendo probado a través del sufrimiento.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 “¡Mira qué poder tiene Dios! ¿Qué maestro es como él?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 ¿Quién le ha enseñado lo que debe hacer? ¿Quién puede decirle: ‘Has hecho mal’?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Al contrario, alábenle por lo que ha hecho, como dicen los cantos.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Todo el mundo ha visto la creación de Dios, aunque sólo desde la distancia.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 “Mira qué grande es Dios, más de lo que podemos entender. Nadie puede contar sus años.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Él extrae el agua y la destila en rocío y lluvia.
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Las nubes derraman lluvia, cayendo abundantemente sobre la humanidad.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 ¿Alguien puede entender cómo se extienden las nubes, o cómo ruge el trueno desde donde vive?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Mira cómo esparce los rayos a su alrededor, y cubre de oscuridad las profundidades del mar.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Con estas acciones gobierna a los pueblos, les proporciona abundante alimento.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Tiene el rayo en sus manos y ordena dónde debe caer.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 El trueno anuncia su presencia: hasta el ganado sabe cuándo se avecina una tormenta”.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
