Job 19
1 Potem je Job odgovoril in rekel:
Felele pedig Jób, és monda:
2 »Doklej boste mučili mojo dušo in me z besedami lomili na koščke?
Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3 Teh desetkrat ste me grajali. Ni vas sram, da se mi delate tujce.
Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
4 Če je res to, da sem zašel, moja zmota ostaja z menoj.
Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5 Če se boste zares povzdigovali zoper mene in zoper mene obsojali moj očitek,
Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
6 vedite torej, da me je Bog zrušil in me obdal s svojo mrežo.
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
7 Glej, kričim o krivici, toda nisem slišan; na glas vpijem, toda tam ni sodbe.
Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8 Ogradil je mojo stezo, da ne morem mimo in postavil je temo na moje poti.
Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9 Oropal me je moje slave in odvzel krono iz moje glave.
Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10 Uničil me je na vsaki strani in odšel sem. Moje upanje je odstranil kakor drevo.
Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11 Prav tako je zoper mene vžgal svoj bes in me šteje kakor enega izmed svojih sovražnikov.
Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12 Njegova krdela so prišla skupaj in dvignila njihovo pot zoper mene in se utaborila naokoli mojega šotora.
Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13 Moje brate je postavil daleč od mene in moji znanci so se resnično odtujili od mene.
Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14 Moja žlahta je odpovedala in moji zaupni prijatelji so me pozabili.
Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15 Tisti, ki prebivajo v moji hiši in moje služabnice me imajo za tujca. Neznanec sem v njihovih očeh.
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16 Poklical sem svojega služabnika, pa mi ni dal nobenega odgovora. Prosil sem ga s svojimi usti.
Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17 Moj dih je tuj moji ženi, čeprav sem prosil zaradi otrok svojega lastnega telesa.
Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
18 Da, mladi otroci so me prezirali. Vzdignil sem se in oni so govorili zoper mene.
Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19 Vsem svojim bližnjim prijateljem sem se gnusil. Tisti, ki sem jih imel rad, so se obrnili zoper mene.
Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20 Moje kosti se lepijo na mojo kožo in na moje meso in pobegnil sem s kožo med svojimi zobmi.
Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21 Imejte usmiljenje z menoj, imejte usmiljenje z menoj, oh vi, moji prijatelji, kajti Božja roka se me je dotaknila.
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22 Čemu me preganjate kakor Bog in niste nasičeni z mojim mesom?
Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23 Oh da bi bile moje besede sedaj zapisane! Oh, da bi bile natisnjene v knjigi!
Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24 Da bi bile vgravirane z železnim peresom in svincem v skalo na veke!
Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
25 Kajti jaz vem, da moj odkupitelj živi in da bo na zadnji dan stal nad zemljo.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
26 Čeprav po moji koži črvi uničijo to telo, bom vendar v svojem mesu videl Boga,
És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
27 ki ga bom videl zase in moje oči bodo gledale in ne drug, čeprav je moja notranjost použita znotraj mene.
A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
28 Toda vi bi morali reči: ›Zakaj ga preganjamo, ‹ glede na to, da je korenina zadeve najdena v meni?
Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
29 Bojte se meča, kajti bes prinaša kaznovanja meča, da boste lahko vedeli, da je sodba.«
Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
