Mapisarema 129

1 Rwiyo rworwendo. Vakandidzvinyirira zvikuru kubva pauduku hwangu, Israeri ngaati,

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 “Vakandidzvinyirira zvikuru kubva pauduku hwangu, asi havana kundikunda.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 Varimi vakarima musana wangu vakaita miforo yavo mirefu.”

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 Asi Jehovha akarurama, akandisunungura pamabote avakaipa.

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 Vose vanovenga Zioni ngavadzorerwe shure nenyadzi.

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 Ngavaite souswa pamusoro pedenga remba, hunooma husati hwakura;

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 mukohwi haangazadzi maoko ake nahwo, uye anounganidza haangazadzi maoko ake.

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 Vanopfuura nepo ngavarege kuti, “Maropafadzo aJehovha ngaave pamusoro pako; tinokuropafadza muzita raJehovha.”

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!