Jó 17
1 Meu espírito está arruinado, meus dias vão se extinguindo, e a sepultura já etá pronta para mim.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Comigo há ninguém além de zombadores, e meus olhos são obrigados a ficar diante de suas provocações.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Concede-me, por favor, uma garantia para comigo; quem [outro] há que me dê a mão?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Pois aos corações deles tu encobriste do entendimento; portanto não os exaltarás.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Aquele que denuncia a seus amigos em proveito próprio, também os olhos de seus filhos desfalecerão.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 Ele tem me posto por ditado de povos, e em meu rosto é onde eles cospem.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Por isso meus olhos se escureceram de mágoa, e todos os membros de meu corpo são como a sombra.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Os íntegros pasmarão sobre isto, e o inocente se levantará contra o hipócrita.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 E o justo prosseguirá seu caminho, e o puro de mãos crescerá em força.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Mas, na verdade, voltai-vos todos vós, e vinde agora, pois sábio nenhum acharei entre vós.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Meus dias se passaram, meus pensamentos foram arrancados, os desejos do meu coração.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Tornaram a noite em dia; a luz se encurta por causa das trevas.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 À cova chamo: Tu és meu pai; e aos vermes: [Sois] minha mãe e minha irmã.
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 Onde, pois, estaria agora minha esperança? Quanto à minha esperança, quem a poderá ver?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
