Jó 27
1 E proseguiu Job em proferir o seu dito, e disse:
És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;
2 Vive Deus, que desviou a minha causa, e o Todo-poderoso, que amargurou a minha alma.
Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:
3 Que, enquanto em mim houver alento, e o sopro de Deus nos meus narizes,
bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;
4 Não falarão os meus lábios iniquidade, nem a minha língua pronunciará engano.
nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!
5 Longe de mim que eu vos justifique: até que eu expire, nunca apartarei de mim a minha sinceridade.
Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.
6 A minha justiça me apegarei e não a largarei: não me remorderá o meu coração em toda a minha vida.
Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.
7 Seja como o ímpio o meu inimigo, e o que se levantar contra mim como o perverso.
Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!
8 Porque qual será a esperança do hipócrita, havendo sido ávaro, quando Deus lhe arrancar a sua alma?
Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?
9 Porventura Deus ouvirá o seu clamor, sobrevindo-lhe a tribulação?
Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?
10 Ou deleitar-se-á no Todo-poderoso? ou invocará a Deus em todo o tempo?
Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?
11 Ensinar-vos-ei acerca da mão de Deus, e não vos encobrirei o que está com o Todo-poderoso.
Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.
12 Eis que todos vós já o vistes: porque pois vos desvaneceis na vossa vaidade?
Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?
13 Esta pois é a porção do homem ímpio para com Deus, e a herança, que os tiranos receberão do Todo-poderoso.
Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.
14 Se os seus filhos se multiplicarem, será para a espada, e os seus renovos se não fartarão de pão.
Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;
15 Os que ficarem dele na morte serão enterrados, e as suas viúvas não chorarão.
maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.
16 Se amontoar prata como pó, e aparelhar vestidos como lodo;
Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:
17 Ele os aparelhará, porém o justo os vestirá, e o inocente repartirá a prata.
szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.
18 E edificará a sua casa como a traça, e como o guarda que faz a cabana.
Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:
19 Rico se deita, e não será recolhido: seus olhos abre, e ele não será.
gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.
20 Pavores se apoderam dele como águas: de noite o arrebatará a tempestade.
Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.
21 O vento oriental o levará, e ir-se-á, e o tempestuoso o arrebatará do seu lugar.
Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.
22 E Deus lançará isto sobre ele, e não lhe poupará; irá fugindo da sua mão.
Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;
23 Cada um baterá contra ele as palmas das mãos, e do seu lugar o assobiará.
összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.
