< Salmenes 123 >
1 Ein song til høgtidsferderne. Til deg lyfter eg augo mine, du som sit i himmelen.
Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!
2 Sjå, som augo til tenarar skodar på handi åt herrarne sine, som augo til tenestgjenta på handi åt frua si, soleis skodar våre augo upp til Herren, vår Gud, til dess han vert oss nådig.
Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!
3 Ver oss nådig, Herre, ver oss nådig! for me er ovleg metta med vanvyrdnad.
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.
4 Ovleg metta er vår sjæl med spott ifrå dei kaute, med vanvyrdnad frå valdsmenner.
Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.