Salomos Ordsprog 27
1 Ros dig ikke av den dag imorgen, for du vet ikke hvad dagen vil føde!
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 La en annen rose dig og ikke din egen munn, en fremmed og ikke dine egne leber!
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 Stenen er tung, og sanden veier meget, men dårens harme er tyngre enn begge.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 Vrede er fryktelig, og harme er som en flom; men hvem kan stå sig mot avind?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Åpenlys irettesettelse er bedre enn kjærlighet som skjules.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 Trofaste er vennens slag, men troløse er fiendens kyss.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 Den mette vraker honning, men for den sultne er alt bittert søtt.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 Lik en spurv som flyver omkring borte fra sitt rede, er en mann som vanker om borte fra sitt hjem.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 Olje og røkelse gleder hjertet, og likeså en venns ømhet og opriktige råd.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Forlat ikke din venn og din fars venn, og kom ikke i din brors hus den dag du er i nød! En granne nær ved er bedre enn en bror langt borte.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 Vær vis, min sønn, og gled mitt hjerte, så jeg kan svare den som håner mig!
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 Den kloke ser ulykken og skjuler sig; de uerfarne går videre og må bøte.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Ta hans klær, han har gått i borgen for en annen, og ta pant av ham for en fremmed kvinnes skyld!
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 Den som velsigner sin venn med høi røst tidlig om morgenen, ham skal det regnes som en forbannelse.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 Et stadig takdrypp på en regndag og en trettekjær kvinne ligner hverandre.
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 Den som holder på henne, holder på vind, og hans høire hånd griper i olje.
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Jern skjerpes ved jern, og en mann slipes ved å omgås andre.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 Den som passer sitt fikentre, får ete dets frukt, og den som tar vare på sin herre, blir æret.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 Likesom ansikt speiler sig mot ansikt i vannet, så finner det ene menneske sitt hjerte igjen hos det andre.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 Dødsriket og avgrunnen blir ikke mette, og menneskenes øine blir heller ikke mette. (Sheol h7585)
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 Digel er for sølv og ovn for gull, og en mann prøves efter det han roser.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Om du støter dåren i morteren med støteren midt iblandt grynene, så viker hans dårskap allikevel ikke fra ham.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Du bør nøie kjenne dine fårs utseende; ha omsorg for din buskap!
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 For gods varer ikke til evig tid, og en krone ikke gjennem alle slekter.
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 Når høiet er borte, og det unge gress kommer til syne, og fjellgresset samles inn,
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 så har du lam til klær og bukker til å kjøpe aker for,
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 og du har gjetemelk nok til føde for dig og ditt hus og til livsophold for dine piker.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
