Waiata 47

1 Ki te tino kaiwhakatangi. He himene ma nga tama a Koraha. Pakia o koutou ringa, e nga iwi katoa: hamama ki te Atua, kia hari te reo.

A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Ti népek mind, csapjátok össze kezeteket, riadozzatok Istennek újjongás hangjával!

2 No te mea he wehi a Ihowa, te Runga Rawa, he kingi nui ia no te whenua katoa.

Mert az Örökkévaló, a legfelső, félelmetes, nagy király ő az egész föld fölött.

3 Mana e riro ai nga iwi ki raro i a tatou, me nga tautangata ki raro ki o tatou waewae.

Népeket hódoltat alánk s nemzeteket lábaink alá.

4 Mana e whiriwhiri to tatou nohoanga mo tatou, te mea pai rawa o Hakopa, o tana i aroha ai. (Hera)

Kiválasztja számunkra birtokunkat, büszkeségét Jákóbnak, a kit szeret. Széla.

5 Kua kake atu te Atua i roto i te hamama, a Ihowa i roto i te tangi o te tetere.

Felszállt Isten riadás közt, az Örökkévaló karsona hangja közt.

6 Himene ki te Atua, himene atu; himene ki to tatou Kingi, himene atu.

Zengjetek Istennek, zengjetek; zengjetek királyunknak, zengjetek!

7 Ko te Atua hoki te Kingi o te whenua katoa: himene atu i runga i te mohio.

Mert királya az egész földnek Isten, zengjetek dalt.

8 Ko te Atua te Kingi o nga tauiwi: e noho ana te Atua i runga i te torona o tona tapu.

Királylyá lett az Isten a nemzetek fölött, Isten ráült az ő szent trónjára.

9 Kua huihui nga rangatira o nga iwi, hei iwi mo te Atua o Aperahama: na te Atua hoki nga whakangungu rakau o te whenua; kua whakanuia rawatia ia.

Népek nemesei gyűlekeztek, Ábrahám Istenének a népe; mert Istenéi a föld paizsai: igen emelkedett ő!