< Masese 23 >

1 Soki ovandi mpo na kolia mesa moko elongo na mokonzi, tala malamu moto oyo azali liboso na yo.
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 Tia mbeli na mongongo na yo soki ozalaka lokoso.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Kolula te bilei na ye ya kitoko, pamba te, tango mosusu, ezali na yango bololo.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Koboma nzoto te mpo na koluka kozwa bomengo, kotia mayele na yo te kati na yango.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Tango okobwaka miso na ngambo ya bomengo, ekobunga, pamba te ezalaka na mapapu mpe epumbwaka na likolo makasi lokola mpongo.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Kolia te bilei ya moto oyo azali kotala yo na miso mabe mpe kolula te bilei na ye ya kitoko,
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 pamba te azalaka ndenge makanisi ya motema na ye ezali. Alobaka: « Lia mpe mela, » kasi motema na ye ezali elongo na yo te.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Okosanza eteni oyo oliaki, mpe maloba na yo ya kitoko ekokende pamba.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Kolobaka na zoba te, pamba te akotiola bwanya ya maloba na yo.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Kozongisa te na sima mondelo ya kala mpe kokota te na bilanga ya bana bitike,
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 pamba te Molobeli na bango azalaka makasi, akozwa makambo na bango na maboko mpo na kotelemela yo.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Tika ete motema na yo endimaka kotosa mibeko, mpe matoyi na yo eyokaka maloba ya boyebi!
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Kozangisa te kopesa mwana etumbu; soki obeti ye fimbu, akokufa te.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
14 Na kobeta ye fimbu, okokangola molimo na ye na lifelo. (Sheol h7585)
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 Mwana na ngai, soki motema na yo ezali na bwanya, motema na ngai ekozala na esengo.
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 Solo, bomoto na ngai nyonso ekotonda na esengo, soki bibebu na yo elobi makambo ya sembo.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Tika ete motema na yo elulaka te bato ya masumu, kasi zalaka tango nyonso na posa makasi ya kotosa Yawe;
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 pamba te suka na yo ekozala solo malamu mpe elikya na yo ekozala ya pamba te.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 Mwana na ngai, yoka mpe zala na bwanya, batela motema na yo kati na nzela ya sembo.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Kozala esika moko te na balangwi masanga to na bato ya lokoso,
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 pamba te balangwi masanga mpe bato na lokoso bakomaka babola, mpe bogoyigoyi ekolatisa bango bilamba epasuka.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Yokela tata oyo aboti yo, mpe kotiola mama na yo te ata soki anuni.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Luka bosolo, kasi koteka yango te; sala se bongo na bwanya, na mateya mpe na mayele.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 Tata ya moto ya sembo akozala na esengo mingi, mpe moto oyo abota mwana ya bwanya akosepela kati na ye.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Tika ete tata na yo mpe mama na yo basepela! Tika ete mama oyo abota yo azala na esengo!
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 Mwana na ngai ya mobali, pesa ngai motema na yo, mpe tika ete miso na yo esepela na nzela na ngai!
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 Pamba te mwasi ya ndumba azali lokola libulu ya monene, mpe mwasi ya mopaya azali lokola libulu ya mozindo.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Mwasi ya ndumba atelemaka na ekenge lokola moyibi mpe akomisaka mibali bazoba koleka.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 Mpo na nani: « Ah ngai, mawa! » Mpo na nani: « Eh! » Mpo na nani koswanaswana? Mpo na nani kolelalela? Mpo na nani kowelana ezanga tina? Mpo na nani kotelisa miso?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Mpo na bato oyo bawumelaka liboso ya masanga ya vino, mpo na bato oyo bamelaka masanga ya makasi.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Kotalaka te masanga ya vino tango ezali motane, tango ezali kongala kati na kopo mpe kokita na pete na mongongo.
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 Na suka na yango, ekoswa yo lokola nyoka mpe ekotia yo minu lokola etupa.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Miso na yo ekomona biloko na ndenge ya kokamwa, mpe motema na yo ekobimisa makambo ya bozoba.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 Boye, okokoma lokola moto oyo alali kati na ebale monene, mpe lokola moto oyo alali na songe ya nzete ya molayi.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 Okoloba: « Babeti ngai, kasi nazali koyoka pasi te; babeti ngai fimbu, kasi nazali koyoka eloko te! Tango nini nakolamuka? Nakozongela lisusu komela vino. »
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.

< Masese 23 >