Masese 22
1 Kokende sango ya malamu ezali malamu koleka kozala na bomengo mingi; lokumu ezali malamu koleka palata mpe wolo.
Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.
2 Mozwi mpe mobola bazali na likambo moko ya lisanga: ezali Yawe nde azali Mokeli na bango mibale.
Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.
3 Moto ya mayele amonaka likama na mosika mpe amibombaka, kasi moto oyo azangi mayele akoleka wana mpe akokutana na pasi.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.
4 Komikitisa mpe kotosa Yawe ememaka bozwi, lokumu mpe bomoi.
Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.
5 Nzela ya bato mabe ezalaka na banzube mpe mitambo, kasi moto oyo abatelaka molimo na ye azalaka mosika na yango.
Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.
6 Lakisa mwana nzela oyo asengeli kotambola wuta na bomwana na ye; ezala tango akokoma mokolo, akobunga yango te.
Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.
7 Mozwi azalaka mokonzi ya mobola, mpe modefi azalaka mowumbu ya modefisi.
A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.
8 Moto oyo alonaka masumu abukaka pasi, mpe makasi ya kanda na ye nyonso ekosuka.
A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.
9 Moto oyo akabaka na esengo akopambolama, pamba te akabolaka bilei na ye na mobola.
A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.
10 Bengana motioli, bongo kowelana, koswana mpe kofingana ekosila.
Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.
11 Moto oyo alingaka kozala peto na motema, oyo ngolu ezalaka na bibebu na ye, mokonzi azalaka molingami na ye.
Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.
12 Miso na Yawe ebatelaka boyebi, kasi akweyisaka maloba ya moto oyo azangi mayele.
Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.
13 Moto ya goyigoyi alobaka: « Nkosi ezali kuna na libanda, ekoboma ngai na kati-kati ya balabala. »
Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.
14 Monoko ya mwasi ya ndumba ezalaka lokola libulu ya mozindo; moto oyo Yawe asilikeli akweyaka kuna.
Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.
15 Motema ya mwana moke ezalaka na bozoba, bongo fimbu ya pamela elongolaka yango kati na ye.
Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.
16 Moto oyo anyokolaka mobola mpo ete akoma na bomengo mingi mpe oyo apesaka mozwi bakado bakokweya na bobola.
A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.
17 Pesa matoyi mpe yoka toli ya bato ya bwanya, mpe tika ete motema na yo endima mateya na ngai.
Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.
18 Pamba te ekozala esengo soki obombi yango na motema na yo, mpe soki yango nyonso ezali pene ya bibebu na yo.
Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.
19 Nateyi yo yango lelo mpo ete elikya na yo ezala kati na Yawe.
Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.
20 Boni, lobi eleki, nakomelaki yo te batoli koleka tuku misato, batoli ya bwanya mpe ya boyebi,
Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;
21 batoli oyo epesaka mateya ya solo mpe maloba ya solo mpo ete okoka kozongisa biyano ya solo na moto oyo atindi yo?
hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.
22 Kobotola te na makasi biloko ya mobola, pamba te azali mobola, konyokola te moto ya pasi na esambiselo,
Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;
23 pamba te Yawe akobundela bango mpe akobebisa bomoi ya bato oyo bakobebisa bomoi na bango.
mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.
24 Kozala molingami te ya moto ya kanda, mpe kosangana te na moto ya motema moto-moto,
Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;
25 noki te okoyekola nzela na ye mpe okokangama na motambo na ye.
nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.
26 Kozala te na molongo ya bato oyo batombolaka maboko mpo na kondima kofuta baniongo ya bato mosusu,
Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;
27 pamba te soki ozali na yo na makoki ya kofuta te, mpo na nini okolinga ete babotola ata mbeto na yo ya kolala?
ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.
28 Kozongisa na sima te mondelo ya kala oyo batata na yo bakataki.
Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.
29 Osila komona moto oyo ayebi mosala na ye malamu? Akosala kaka liboso ya bakonzi, akosala te liboso ya bato ya molili.
Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.
