Psalmi 38
1 Dāvida dziesma, par piemiņu. Kungs, nesodi mani Savā dusmībā, un nepārmāci mani Savā bardzībā.
Zsoltár Dávidtól. Emlékeztetésül. Őrökkévaló, ne a te haragodban büntess engem, és ne hevedben fenyíts engem!
2 Jo Tavas bultas man ir iespiedušās, un Tava roka pār mani nolaidusies.
Mert nyílaid belém sülyedtek és reám sülyedt a kezed.
3 Nekādas veselības nav pie manas miesas caur Tavu dusmību, nekāda miera nav manos kaulos caur maniem grēkiem.
Nincs épség húsomban haragvásod miatt, nincs egészség csontjaimban vétkem miatt.
4 Jo mani noziegumi iet pāri pār manu galvu, kā grūta nasta tie man palikuši par daudz grūti.
Mert bűneim túlhaladtak fejemen, nehéz teherhént nagyon is nehezek nekem.
5 Manas vātis smird un tek manas ģeķības dēļ.
Megbűzhödtek, senyvedtek sebeim oktalanságom miatt.
6 Es eju salīcis un ļoti nospiests, cauru dienu es eju noskumis.
Lehorgadtam. meggörnyedtem felette nagyon, egész nap elbúsultan jártam.
7 Jo manas iekšas ir moku pilnas, nekādas veselības nav pie manas miesas.
Mert ágyékaim telve vannak üszöggel és nincsen épség húsomban.
8 Es esmu pavisam sastindzis un sasists, es kaucu savas sirds vaimanās.
Megdermedtem és megtörődtem felette nagyon, ordítottam szívem sohajtásától.
9 Kungs, Tavā priekšā ir visa mana kārošana, un mana nopūšanās Tev nav apslēpta.
Uram, előtted minden hivánságom, és nyögésem nincs elrejtve előled.
10 Mana sirds trīc, mans spēks mani atstājis, arī pat manu acu gaismiņas man vairs nav.
Szívem hánytorog, elhagyott erőm, szemeim világossága – az sincs meg nálam.
11 Mani mīļie un mani draugi stāv tālu nost no manas mocības, un mani tuvākie stāv no tālienes.
Barátaim és társaim csapásommal szemben félre állanak, és a hozzám közel levők messzünnen álltak meg.
12 Un kas manu dvēseli meklē, liek man valgus, un kas manu nelaimi meklē, runā postu un izdomā viltību cauru dienu.
Tőrt vetettek, kik életemre törnek, és a kik bajomat keresik, veszedelmeket beszélnek, és csalásokat szólnak egész nap.
13 Bet es esmu kā kurls, kas nedzird, un kā mēms, kas neatver savu muti.
De én akár a süket nem hallok és akár a néma, a ki nem nyitja föl száját.
14 Un es esmu kā vīrs, kas nedzird, un kam mutē vārdu pretim nav.
Olyan lettem mint férfi, a ki nem hall, s a kinek szájában nincsenek ellenvetések.
15 Jo es gaidu, Kungs, uz Tevi, Tu paklausīsi, Kungs, mans Dievs.
Mert reád, Örökkévaló, várakoztam, te felelsz majd Uram, Istenem.
16 Jo es sacīju: lai tie par mani nepriecājās; kad mana kāja šaubās, tad tie lai nelielās pret mani.
Mert azt mondtam: csak ne örüljenek rajtam, midőn lábam megtántorodott, fenhéjáztak ellenem.
17 Jo es esmu pie pašas krišanas un manas sāpes ir vienmēr manā priekšā.
Mert én bukásra vagyok elkészülve, és fájdalmam mindég előttem van.
18 Jo savu noziegumu es izsūdzu, un man ir bail manu grēku dēļ.
Mert jelentem bűnömet, aggódom vétkem miatt.
19 Bet mani ienaidnieki dzīvo un ir vareni, un kas mani par nepatiesu ienīst, tie vairojās.
De ellenségeim életben vannak, hatalmasak, és sokan vannak, kik engem hazugul gyűlölnek:
20 Un kas ļaunu par labu maksā, tie stāv man pretim, tāpēc ka es uz labu dzenos.
s a kik rosszal fizetnek jóért, megvádolnak azért, hogy jóra törekedtem.
21 Neatstājies no manis, Kungs, mans Dievs! neesi tālu no manis nost,
Ne hagyj el, Örökkévaló; Istenem, ne légy távol tőlem.
22 Steidzies man palīgā, Kungs, mana pestīšana!
Siess segítségemre, Uram, segedelmem!
