< Salamana Pamācības 12 >
1 Kas labprāt panes pārmācīšanu, tas mīļo atzīšanu, bet kas nepanes rājienu, tas paliek muļķis.
A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
2 Kas labs, tas Tam Kungam patīkams, bet vīru, kas viltu perē viņš pazudina.
A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
3 Cilvēks nepastāvēs, kad ir bezdievīgs, bet taisno sakne netaps kustināta.
Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
4 Tikla sieva ir sava vīra kronis, bet netikla ir kā puve viņa kaulos.
A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
5 Taisno domas ir tiesa, bet bezdievīgo padomi viltība.
Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
6 Bezdievīgo vārdi glūn uz asinīm; bet taisno mute tos izpestī.
Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
7 Bezdievīgie top iznīcināti, ka to vairs nav; bet taisno nams pastāvēs.
Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
8 Kā kuram saprašana, tā viņam slava; bet par apsmieklu būs, kam netikla sirds.
Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
9 Labāks tas zemais, kas sev pašam par kalpu, nekā kas lepojās, un maizes nav.
Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
10 Taisnais gādā par sava lopa dzīvību, bet bezdievīgo sirds ir nežēlīga.
Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
11 Kas savu zemi kopj, būs maizes paēdis, bet kas niekus triec, tam nav jēgas.
A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
12 Bezdievīgais traucās pēc blēžu medījuma; bet taisno sakne nes augļus.
Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
13 Ļaunais savaldzinājās savas mutes grēkos; bet taisnais izies no bēdām.
Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
14 Pēc savas mutes augļiem ikviens top pieēdināts ar labumu, un cilvēkam top maksāts pēc viņa roku darbiem.
Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
15 Ģeķa ceļš ir taisns paša acīs, bet kas padomam klausa, tas ir gudrs.
A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
16 Ģeķa apskaišanās tūdaļ top zināma; bet kas slēpj, ka ir apkaunots, tas ir gudrs.
A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
17 Kas patiesību runā, tas saka taisnību; bet nepatiess liecinieks teic melus.
A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18 Dažs aplam runājot kā ar zobenu iedur; bet gudro mēle ir zāles, kas dziedina.
Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
19 Patiesa mute pastāvēs mūžīgi, bet viltīga mēle tik acumirkli.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
20 Viltība ir sirdī tiem, kas ļaunu perē; bet kas dod miera padomu, dara prieku.
Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
21 Taisnam nekāds ļaunums nenotiks, bet bezdievīgiem ļaunuma uzies papilnam.
Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
22 Viltīgas lūpas Tam Kungam ir negantība; bet kas uzticību dara, tas viņam labi patīk.
Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
23 Gudrs cilvēks neizteic savu padomu; bet nejēgu sirds izkliedz ģeķību.
Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
24 Čakla roka valdīs, bet slinka dos meslus.
A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
25 Raizes sirdī nospiež cilvēku, bet labs vārds to iepriecina.
A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
26 Taisnais savam tuvākam rāda ceļu, bet bezdievīgo ceļš maldina.
Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
27 Sliņķis neceps savu medījumu, bet uzcītīgam cilvēkam ir skaista manta.
Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
28 Uz taisnības ceļa ir dzīvība, un uz viņas ceļa tekām nav nāve.
Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.