Psalmorum 84

1 In finem, pro torcularibus filiis Core. Psalmus. Quam dilecta tabernacula tua, Domine virtutum!

A karmesternek, a Gittitre. Kórach fiaitól. Zsoltár. Mi kedvesek a te lakaid, Örökkévaló, seregek ura!

2 Concupiscit, et deficit anima mea in atria Domini; cor meum et caro mea exsultaverunt in Deum vivum.

Vágyódott és epedt is a lelkem az Örökkévaló udvarai után; szívem s húsom ujjonganak az élő Isten felé.

3 Etenim passer invenit sibi domum, et turtur nidum sibi, ubi ponat pullos suos: altaria tua, Domine virtutum, rex meus, et Deus meus.

A madár is talált házat és a fecske fészket magának, a hová fiókáit tette, a te oltáraid mellett, oh Örökkévaló, seregek ura, én királyom és Istenem.

4 Beati qui habitant in domo tua, Domine; in sæcula sæculorum laudabunt te.

Boldogok, kik házadat lakják, egyre dicsérnek téged. Széla.

5 Beatus vir cujus est auxilium abs te: ascensiones in corde suo disposuit,

Boldog az ember, kinek benned van az ereje, kiknek útjaid vannak szívükben;

6 in valle lacrimarum, in loco quem posuit.

kik átvonulnak a sírás völgyén, forrássá teszik azt, áldásba is burkolja a tavaszi eső.

7 Etenim benedictionem dabit legislator; ibunt de virtute in virtutem: videbitur Deus deorum in Sion.

Haladnak erőről erőre, megjelennek Isten előtt Cziónban.

8 Domine Deus virtutum, exaudi orationem meam; auribus percipe, Deus Jacob.

Örökkévaló, Isten, seregek Ura, halljad imádságomat, figyelj, Jákób Istene! Széla.

9 Protector noster, aspice, Deus, et respice in faciem christi tui.

Mi paizsunk, lásd, oh Isten és tekintsd fölkentednek arczát.

10 Quia melior est dies una in atriis tuis super millia; elegi abjectus esse in domo Dei mei magis quam habitare in tabernaculis peccatorum.

Mert jobb egy nap udvaraidban ezernél, inkább választom a küszöbön időzni Istenem házában semmint lakni gonoszságnak sátraiban.

11 Quia misericordiam et veritatem diligit Deus: gratiam et gloriam dabit Dominus.

Mert nap és paizs az Örökkévaló, az Isten; kegyet és dicsőséget ád az Örökkévaló – nem vonja meg a jót a gáncstalanul járóknak.

12 Non privabit bonis eos qui ambulant in innocentia: Domine virtutum, beatus homo qui sperat in te.

Örökkévaló, seregek Ura, boldog az ember, ki benned bízik!