詩篇 78
1 アサフのマスキールの歌 わが民よ、わが教を聞き、わが口の言葉に耳を傾けよ。
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 わたしは口を開いて、たとえを語り、いにしえからの、なぞを語ろう。
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 これはわれらがさきに聞いて知ったこと、またわれらの先祖たちがわれらに語り伝えたことである。
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 われらはこれを子孫に隠さず、主の光栄あるみわざと、その力と、主のなされたくすしきみわざとをきたるべき代に告げるであろう。
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 主はあかしをヤコブのうちにたて、おきてをイスラエルのうちに定めて、その子孫に教うべきことをわれらの先祖たちに命じられた。
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 これは次の代に生れる子孫がこれを知り、みずから起って、そのまた子孫にこれを伝え、
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 彼らをして神に望みをおき、神のみわざを忘れず、その戒めを守らせるためである。
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 またその先祖たちのようにかたくなで、そむく者のやからとなり、その心が定まりなく、その魂が神に忠実でないやからとならないためである。
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 エフライムの人々は武装し、弓を携えたが、戦いの日に引き返した。
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 彼らは神の契約を守らず、そのおきてにしたがって歩むことを拒み、
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 神がなされた事と、彼らに示されたくすしきみわざとを忘れた。
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 神はエジプトの地と、ゾアンの野でくすしきみわざを彼らの先祖たちの前に行われた。
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 神は海を分けて彼らを通らせ、水を立たせて山のようにされた。
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 昼は雲をもって彼らを導き、夜は、よもすがら火の光をもって彼らを導かれた。
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 神は荒野で岩を裂き、淵から飲むように豊かに彼らに飲ませ、
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 また岩から流れを引いて、川のように水を流れさせられた。
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 ところが彼らはなお神にむかって罪をかさね、荒野でいと高き者にそむき、
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 おのが欲のために食物を求めて、その心のうちに神を試みた。
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 また彼らは神に逆らって言った、「神は荒野に宴を設けることができるだろうか。
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 見よ、神が岩を打たれると、水はほとばしりいで、流れがあふれた。神はまたパンを与えることができるだろうか。民のために肉を備えることができるだろうか」と。
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 それゆえ、主は聞いて憤られた。火はヤコブにむかって燃えあがり、怒りはイスラエルにむかって立ちのぼった。
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 これは彼らが神を信ぜず、その救の力を信用しなかったからである。
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 しかし神は上なる大空に命じて天の戸を開き、
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 彼らの上にマナを降らせて食べさせ、天の穀物を彼らに与えられた。
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 人は天使のパンを食べた。神は彼らに食物をおくって飽き足らせられた。
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 神は天に東風を吹かせ、み力をもって南風を導かれた。
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 神は彼らの上に肉をちりのように降らせ、翼ある鳥を海の砂のように降らせて、
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 その宿営のなか、そのすまいのまわりに落された。
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 こうして彼らは食べて、飽き足ることができた。神が彼らにその望んだものを与えられたからである。
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 ところが彼らがまだその欲を離れず、食物がなお口の中にあるうちに、
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 神の怒りが彼らにむかって立ちのぼり、彼らのうちの最も強い者を殺し、イスラエルのうちのえり抜きの者を打ち倒された。
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 すべてこれらの事があったにもかかわらず、彼らはなお罪を犯し、そのくすしきみわざを信じなかった。
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 それゆえ神は彼らの日を息のように消えさせ、彼らの年を恐れをもって過ごさせられた。
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 神が彼らを殺されたとき、彼らは神をたずね、悔いて神を熱心に求めた。
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 こうして彼らは、神は彼らの岩、いと高き神は彼らのあがないぬしであることを思い出した。
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 しかし彼らはその口をもって神にへつらい、その舌をもって神に偽りを言った。
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 彼らの心は神にむかって堅実でなく、神の契約に真実でなかった。
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 しかし神はあわれみに富まれるので、彼らの不義をゆるして滅ぼさず、しばしばその怒りをおさえて、その憤りをことごとくふり起されなかった。
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 また神は、彼らがただ肉であって、過ぎ去れば再び帰りこぬ風であることを思い出された。
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 幾たび彼らは野で神にそむき、荒野で神を悲しませたことであろうか。
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 彼らはかさねがさね神を試み、イスラエルの聖者を怒らせた。
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 彼らは神の力をも、神が彼らをあだからあがなわれた日をも思い出さなかった。
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 神はエジプトでもろもろのしるしをおこない、ゾアンの野でもろもろの奇跡をおこない、
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 彼らの川を血に変らせて、その流れを飲むことができないようにされた。
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 神ははえの群れを彼らのうちに送って彼らを食わせ、かえるを送って彼らを滅ぼされた。
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 また神は彼らの作物を青虫にわたし、彼らの勤労の実をいなごにわたされた。
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 神はひょうをもって彼らのぶどうの木を枯らし、霜をもって彼らのいちじく桑の木を枯らされた。
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 神は彼らの家畜をひょうにわたし、彼らの群れを燃えるいなずまにわたされた。
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 神は彼らの上に激しい怒りと、憤りと、恨みと、悩みと、滅ぼす天使の群れとを放たれた。
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 神はその怒りのために道を設け、彼らの魂を死から免れさせず、そのいのちを疫病にわたされた。
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 神はエジプトですべてのういごを撃ち、ハムの天幕で彼らの力の初めの子を撃たれた。
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 こうして神はおのれの民を羊のように引き出し、彼らを荒野で羊の群れのように導き、
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 彼らを安らかに導かれたので彼らは恐れることがなかった。しかし海は彼らの敵をのみつくした。
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 神は彼らをその聖地に伴い、その右の手をもって獲たこの山に伴いこられた。
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 神は彼らの前からもろもろの国民を追い出し、その地を分けて嗣業とし、イスラエルの諸族を彼らの天幕に住まわせられた。
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 しかし彼らはいと高き神を試み、これにそむいて、そのもろもろのあかしを守らず、
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 そむき去って、先祖たちのように真実を失い、狂った弓のようにねじれた。
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 彼らは高き所を設けて神を怒らせ、刻んだ像をもって神のねたみを起した。
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 神は聞いて大いに怒り、イスラエルを全くしりぞけられた。
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 神は人々のなかに設けた幕屋なるシロのすまいを捨て、
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 その力をとりことならせ、その栄光をあだの手にわたされた。
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 神はその民をつるぎにわたし、その嗣業にむかって大いなる怒りをもらされた。
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 火は彼らの若者たちを焼きつくし、彼らのおとめたちは婚姻の歌を失い、
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 彼らの祭司たちはつるぎによって倒れ、彼らのやもめたちは嘆き悲しむことさえしなかった。
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 そのとき主は眠った者のさめたように、勇士が酒によって叫ぶように目をさまして、
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 そのあだを撃ち退け、とこしえの恥を彼らに負わせられた。
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 神はヨセフの天幕をしりぞけ、エフライムの部族を選ばず、
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 ユダの部族を選び、神の愛するシオンの山を選ばれた。
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 神はその聖所を高い天のように建て、とこしえに基を定められた地のように建てられた。
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 神はそのしもべダビデを選んで、羊のおりから取り、
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 乳を与える雌羊の番をするところからつれて来て、その民ヤコブ、その嗣業イスラエルの牧者とされた。
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 こうして彼は直き心をもって彼らを牧し、巧みな手をもって彼らを導いた。
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
