< 詩篇 71 >
1 主よ、わたしはあなたに寄り頼む。とこしえにわたしをはずかしめないでください。
Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenűlnöm soha!
2 あなたの義をもってわたしを助け、わたしを救い出してください。あなたの耳を傾けて、わたしをお救いください。
Igazságoddal ments meg és szabadíts meg engem, hajlítsd hozzám füledet és segíts meg!
3 わたしのためにのがれの岩となり、わたしを救う堅固な城となってください。あなたはわが岩、わが城だからです。
Légy nekem menedék sziklájává, hogy bemehessek mindig: rendeld segitésemre, mert szirtem és váram vagy.
4 わが神よ、悪しき者の手からわたしを救い、不義、残忍な人の支配から、わたしを救い出してください。
Istenem, szabadíts ki engem gonosznak kezéből, jogtalankodónak és erőszakoskodónak markából.
5 主なる神よ、あなたはわたしの若い時からのわたしの望み、わたしの頼みです。
Mert te vagy reményem; az Úr, az Örökkévaló bizodalmam ifjúkoromtól fogva.
6 わたしは生れるときからあなたに寄り頼みました。あなたはわたしを母の胎から取り出されたかたです。わたしは常にあなたをほめたたえます。
Te reád támaszkodtam születéstől fogva, anyám méhéből te vontál ki, rólad szól dícsérődalom mindig.
7 わたしは多くの人に怪しまれるような者となりました。しかしあなたはわたしの堅固な避け所です。
Mintegy csodája lettem sokaknak, de te vagy erős menedékem.
8 わたしの口はひねもす、あなたをたたえるさんびと、頌栄とをもって満たされています。
Teljék meg szájam dicséreteddel, egész nap dicsőségeddel.
9 わたしが年老いた時、わたしを見離さないでください。わたしが力衰えた時、わたしを見捨てないでください。
Ne dobj el engem vénség idején; midőn fogytán van erőm, ne hagyj el engem.
10 わたしの敵はわたしについて語り、わたしのいのちをうかがう者は共にはかって、
Mert szóltak rólam ellenségeim, és lelkem meglesői tanácskoztak együtt,
11 「神は彼を見捨てた。彼を助ける者がないから彼を追って捕えよ」と言います。
mondván: Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg, mert nincs megmentő!
12 神よ、わたしに遠ざからないでください。わが神よ、すみやかに来てわたしを助けてください。
Isten, ne távozzál tőlem, Istenem, segítségemre siess.
13 わたしにあだする者を恥じさせ、滅ぼしてください。わたしをそこなわんとする者を、そしりと、はずかしめとをもっておおってください。
Szégyenűljenek meg, fogyjanak meg lelkem vádlói, gyalázat és szégyen burkolja őket, a kik bajomat keresik.
14 しかしわたしは絶えず望みをいだいて、いよいよあなたをほめたたえるでしょう。
Én pedig mindig várakozom, hogy megtoldhassam minden dicséretedet.
15 わたしの口はひねもすあなたの義と、あなたの救とを語るでしょう。わたしはその数を知らないからです。
Szájam elbeszéli igazságodat, egész nap segedelmedet, mert számát sem tudom.
16 わたしは主なる神の大能のみわざを携えゆき、ただあなたの義のみを、ほめたたえるでしょう。
Bemegyek az Úrnak, az Örökkévalónak hatalmas tetteivel, említem igazságodat, egyedül a tiedet.
17 神よ、あなたはわたしを若い時から教えられました。わたしはなお、あなたのくすしきみわざを宣べ伝えます。
Isten, megtanítottál ifjúkoromtól fogva, egész eddig hirdetem csodás tetteidet.
18 神よ、わたしが年老いて、しらがとなるとも、あなたの力をきたらんとするすべての代に宣べ伝えるまで、わたしを見捨てないでください。
De öregségig és vénségig se hagyj el, Isten, miglen hirdetem karodat a nemzedéknek, mind a jövendőknek a te hatalmadat.
19 神よ、あなたの大能と義とは高い天にまで及ぶ。あなたは大いなる事をなされました。神よ、だれかあなたに等しい者があるでしょうか。
Hisz igazságod, Isten, a magas égig ér; a ki nagyokat miveltél, Isten, ki olyan mint te?
20 あなたはわたしを多くの重い悩みにあわされましたが、再びわたしを生かし、地の深い所から引きあげられるでしょう。
A ki láttattál velem sok szorongatást és veszedelmeket, újra éltess engem, és a föld mélységeiből újra hozz föl engem!
21 あなたはわたしの誉を増し、再びわたしを慰められるでしょう。
Növeljed nagyságomat és fordulj, hogy megvigasztalj.
22 わが神よ、わたしはまた立琴をもってあなたと、あなたのまこととをほめたたえます。イスラエルの聖者よ、わたしは琴をもってあなたをほめ歌います。
Én is magasztallak majd lantszerrel hűségedért, Istenem; zengek neked hárfán, oh Izraél szentje.
23 わたしがあなたにむかってほめ歌うとき、わがくちびるは喜び呼ばわり、あなたがあがなわれたわが魂もまた喜び呼ばわるでしょう。
Ujjonganak ajkaim, mert zenghetek neked, meg a lelkem, melyet kiváltottál.
24 わたしの舌もまたひねもすあなたの義を語るでしょう。わたしをそこなわんとした者が恥じあわてたからです。
Nyelvem is egész nap elrebegi igazságodat; mert megszégyenültek, mert elpirultak, kik bajomat keresik.