< 詩篇 116 >
1 わたしは主を愛する。主はわが声と、わが願いとを聞かれたからである。
Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2 主はわたしに耳を傾けられたので、わたしは生きるかぎり主を呼びまつるであろう。
Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
3 死の綱がわたしを取り巻き、陰府の苦しみがわたしを捕えた。わたしは悩みと悲しみにあった。 (Sheol )
Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol )
4 その時わたしは主のみ名を呼んだ。「主よ、どうぞわたしをお救いください」と。
És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5 主は恵みふかく、正しくいらせられ、われらの神はあわれみに富まれる。
Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6 主は無学な者を守られる。わたしが低くされたとき、主はわたしを救われた。
Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7 わが魂よ、おまえの平安に帰るがよい。主は豊かにおまえをあしらわれたからである。
Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8 あなたはわたしの魂を死から、わたしの目を涙から、わたしの足をつまずきから助け出されました。
Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
10 「わたしは大いに悩んだ」と言った時にもなお信じた。
Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
11 わたしは驚きあわてたときに言った、「すべての人は当にならぬ者である」と。
Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
12 わたしに賜わったもろもろの恵みについて、どうして主に報いることができようか。
Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
14 わたしはすべての民の前で、主にわが誓いをつぐなおう。
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
16 主よ、わたしはあなたのしもべです。わたしはあなたのしもべ、あなたのはしための子です。あなたはわたしのなわめを解かれました。
Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
17 わたしは感謝のいけにえをあなたにささげて、主のみ名を呼びます。
Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
18 わたしはすべての民の前で主にわが誓いをつぐないます。
Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
19 エルサレムよ、あなたの中で、主の家の大庭の中で、これをつぐないます。主をほめたたえよ。
Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!