詩篇 107
1 「主に感謝せよ、主は恵みふかく、そのいつくしみはとこしえに絶えることがない」と、
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 主にあがなわれた者は言え。主は彼らを悩みからあがない、
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 もろもろの国から、東、西、北、南から彼らを集められた。
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 彼らは人なき荒野にさまよい、住むべき町にいたる道を見いださなかった。
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 彼らは飢え、またかわき、その魂は彼らのうちに衰えた。
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 彼らはその悩みのうちに主に呼ばわったので、主は彼らをその悩みから助け出し、
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 住むべき町に行き着くまで、まっすぐな道に導かれた。
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 どうか、彼らが主のいつくしみと、人の子らになされたくすしきみわざとのために、主に感謝するように。
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 主はかわいた魂を満ち足らせ、飢えた魂を良き物で満たされるからである。
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 暗黒と深いやみの中にいる者、苦しみと、くろがねに縛られた者、
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 彼らは神の言葉にそむき、いと高き者の勧めを軽んじたので、
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 主は重い労働をもって彼らの心を低くされた。彼らはつまずき倒れても、助ける者がなかった。
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 彼らはその悩みのうちに主に呼ばわったので、主は彼らをその悩みから救い、
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 暗黒と深いやみから彼らを導き出して、そのかせをこわされた。
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 どうか、彼らが主のいつくしみと、人の子らになされたくすしきみわざとのために、主に感謝するように。
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 主は青銅のとびらをこわし、鉄の貫の木を断ち切られたからである。
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 ある者はその罪に汚れた行いによって病み、その不義のゆえに悩んだ。
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 彼らはすべての食物をきらって、死の門に近づいた。
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 彼らはその悩みのうちに主に呼ばわったので、主は彼らをその悩みから救い、
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 そのみ言葉をつかわして、彼らをいやし、彼らを滅びから助け出された。
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 どうか、彼らが主のいつくしみと、人の子らになされたくすしきみわざとのために、主に感謝するように。
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 彼らが感謝のいけにえをささげ、喜びの歌をもって、そのみわざを言いあらわすように。
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 舟で海にくだり、大海で商売をする者は、
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 主のみわざを見、また深い所でそのくすしきみわざを見た。
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 主が命じられると暴風が起って、海の波をあげた。
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 彼らは天にのぼり、淵にくだり、悩みによってその勇気は溶け去り、
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 酔った人のようによろめき、よろめいて途方にくれる。
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 彼らはその悩みのうちに主に呼ばわったので、主は彼らをその悩みから救い出された。
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 主があらしを静められると、海の波は穏やかになった。
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 こうして彼らは波の静まったのを喜び、主は彼らをその望む港へ導かれた。
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 どうか、彼らが主のいつくしみと、人の子らになされたくすしきみわざとのために、主に感謝するように。
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 彼らが民の集会で主をあがめ、長老の会合で主をほめたたえるように。
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 主は川を野に変らせ、泉をかわいた地に変らせ、
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 肥えた地をそれに住む者の悪のゆえに塩地に変らせられる。
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 主は野を池に変らせ、かわいた地を泉に変らせ、
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 飢えた者をそこに住まわせられる。こうして彼らはその住むべき町を建て、
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 畑に種をまき、ぶどう畑を設けて多くの収穫を得た。
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 主が彼らを祝福されたので彼らは大いにふえ、その家畜の減るのをゆるされなかった。
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 彼らがしえたげと、悩みと、悲しみとによって減り、かつ卑しめられたとき、
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 主はもろもろの君に侮りをそそぎ、道なき荒れ地にさまよわせられた。
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 しかし主は貧しい者を悩みのうちからあげて、その家族を羊の群れのようにされた。
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 正しい者はこれを見て喜び、もろもろの不義はその口を閉じた。
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 すべて賢い者はこれらの事に心をよせ、主のいつくしみをさとるようにせよ。
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
